Jens Weidmann szerint a felelősség és irányítás egyensúlyának fenntartása érdekében csak azokat a kockázatokat szabad közös felelősséggé tenni, amelyek a közös bankfelügyelet létrehozása után keletkeztek. A közgazdász, aki egyben az Európai Központi Bank kormányzótanácsának is tagja óv a kapkodástól, mondván, hogy egy bankunió létrehozása időt igényel, és annak elsődleges célját nem a kockázatok megosztásában kell megjelölni. Nehéz feladatnak nevezte továbbá azt, hogy a közös bankfelügyeletet ellátó EKB miként tudná kettéválasztani a bankfelügyeleti és monetáris hatásköreit.
Az Európai Bizottság két hete hozta nyilvánosságra a közös európai bankfelügyelet létrehozásáról szóló javaslatát. A Bizottság akkor felkérte az uniós tagállamokat képviselő Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy az év végéig fogadja el a most javasolt rendeleteket, valamint az integrált bankunió másik három alkotóelemét - a tőkekövetelményekre vonatkozó egységes szabályrendszert, a harmonizált betétbiztosítási rendszert, valamint az egységes európai helyreállítási és szanálási keretrendszert. A bejelentést egyébként több eurózónán kívüli tagállam is bírálta.
Hajdú Márton, a brüsszeli magyar állandó uniós képviselet szóvivője akkor azt mondta: Magyarország a jogok és kötelességek egyensúlyára, valamint a lehetséges hatások kézben tartására kíván összpontosítani. Magyar megítélés szerint a javaslat nagyon fontos, hatása túlmutat a bankfelügyelet kérdésén. Hangsúlyozta, törekedni kívánnak azoknak a közvetlen vagy közvetett hatásoknak a kézben tartására, amelyeket az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény kezdeményezése gyakorolhat az euróövezethez nem tartozó országok bankszektorára és pénzügyi stabilitására.
Bóka János számolt be róla. 
