Csúcson van a magyar gazdasági növekedés, az első negyedévben GDP-bővülés 5 százalék körül lehetett, amiben erősödhet a lakossági fogyasztás és a beruházások szerepe – mondta a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Török Zoltán szerint a növekedésben már csak lefelé vihet az út, idén 4 százalék körüli GDP-bővülést várnak.
Az elemző szerint az euró/forint árfolyam 310-315 forint körül mozoghat egész évben, az infláció 2,3-2,4 százalék lehet. Bár az első negyedévben megugrott az pénzforgalmi hiány az államháztartásban, ennek GDP-arányos mértéke szinte minden előző választási év első negyedévében ugyancsak magas volt. Így 2010-ben, 2014-ben is ez zajlott le, később csökkenő tendenciát mutatott a hiány, így különösebben nincs ok aggodalomra. Az államháztartási hiány idén a 2-2,5 százalékos tartományban marad.
Virágzik a banki hitelezés
A vezető elemző szerint bővül a nettó export, aminek a külső környezet is kedvez, emellett pozitív jelenség, hogy az export növekedésében nemcsak az autóipari cégek kivitele játszik fontos szerepet. A növekedés szempontjából fontos az építőipar kiugró teljesítménye, amit a kiadott építési engedélyek számának emelkedése is igazol – tett hozzá.
|
Varga: ezt tervezi a kormány a következő években A gazdaságpolitikai célok változatlanok maradnak, továbbra is fontos szempont a stabil gazdasági övekedés és a bankrendszer megerősítése. Tovább >>> |
A növekedést a jegybank monetáris politikája is segítheti, mivel a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tevékenységében megmarad az együttműködés, a gazdaságpolitika alakításában segítik majd egymást. Hozzátette: az MNB-ben sok olyan tanulmány, elképzelés született a közelmúltban, amely a kormány gazdaságpolitikájának része lehet. Véleménye szerint a következő két évben sem éri el a hazai infláció a célnak tekintett 3 százalékos szintet.
Török Zoltán elmondta: a következő években a banki hitelezés felfutása a gazdasági növekedés egyik pillére lehet, 2020-ig a bankok hitelállományában jelentős bővülés következhet be. A kedvező makrogazdasági folyamatok újabb felminősítéseket eredményezhetnek, ami kedvezőbbé teszi az államadósság finanszírozását. Az elemző kiemelte, hogy az adózás terén bekövetkező változtatásokkal segítik majd a hazai vállalkozások, köztük a kis- és közepes cégek tevékenységének bővülését, a következő években az ország versenyképességének erősítése kerül a kormány gazdaságpolitikai döntéseinek fókuszába.
Az ukrán elnök szerint nem ők álltak a művelet mögött. 
