Az Európai Bizottság megállapította, hogy a magyarországi reklámadó sérti az uniós állami támogatási szabályokat, mivel annak progresszív adókulcsai szelektív előnyt biztosítanak egyes vállalatoknak. Emellett indokolatlanul előnyben részesíti azokat a vállalkozásokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, lehetővé téve számukra, hogy kevesebb adót fizessenek.
A nagyokat jobban megsarcolják
Az egyetlen adókulcsra épülő adórendszerekben a kisebb vállalatok minden esetben kevesebb adót fizetnek nagyobb versenytársaiknál, mivel kevesebb reklámbevétellel rendelkeznek. A 2014. évi törvényben szereplő progresszív adómértékek miatt azonban az alacsony reklámbevételű vállalatok – még reklámbevételük arányához képest is – lényegesen kevesebb reklámadó fizetésére voltak kötelesek, mint a nagyobb reklámbevétellel rendelkező vállalatok. Ez tisztességtelen gazdasági előnyt biztosított az alacsony árbevételű cégeknek a versenytársaikkal szemben. Magyarország nem bizonyította, hogy a reklámadó által megvalósítandó célkitűzés igazolta volna a progresszív adókulcsokat.
Miért számított, hogy 2013-ban nyereségesek-e?
A Bizottság vizsgálata ezenfelül megállapította, hogy a 2014. évi törvénynek az elhatárolt veszteségek levonásának lehetőségére vonatkozó rendelkezése szintén indokolatlanul előnyben részesített egyes vállalatokat. Ezt a lehetőséget azokra a cégekre korlátozták, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek. Magyarország azt sem bizonyította, hogy a reklámadó által megvalósítandó célkitűzés igazolta volna ezt a rendelkezést. Mindenekelőtt, Magyarország sem azt nem igazolta, hogy egy vállalat reklámadó-kötelezettségének miért kell függenie az adott vállalat nyereségességétől, sem pedig azt, hogy miért csupán azok a vállalatok vehetik igénybe ezt az előnyt,amelyek egy adott évben egyáltalán nem voltak nyereségesek. Magyarország tisztességtelen gazdasági előnyt biztosított a szóban forgó vállalatoknak hatékonyabb versenytársaikkal szemben - írja a Bizottság.
Amikor ránk szóltak, változtattunk rajta
Amikor a Bizottság megindította a mélyreható vizsgálatot, arra is felkérte Magyarországot, hogy függessze fel az adó alkalmazását. Magyarország felfüggesztette az adó alkalmazását, azonban bevezette egy módosított változatát, anélkül hogy értesítette volna erről a Bizottságot, vagy konzultált volna a Bizottsággal.
A Bizottság vizsgálata kimutatta, hogy a 2015 júliusa óta hatályos módosított reklámadó a helyes irányba tett lépéseket jelentett, azonban nem teljes mértékben oszlatta el a Bizottság aggályait. A módosított rendszer lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy maguk döntsenek arról, hogy a módosított rendszer visszamenőleges alkalmazását választják-e, és fenntartja az – egy kisebb tartományra vetített – árbevételen alapuló progresszív adókulcsokat (0 % és 5,3 %). Ugyanakkor továbbra sem nyújt objektív igazolást erre az eltérő bánásmódra. Ezenfelül nem változtak a korábbi veszteségek levonására vonatkozó korlátozások.
| A mai határozat arra kötelezi Magyarországot, hogy szüntesse meg a 2014. évi reklámadó-törvényen és/vagy annak módosított változatán alapuló, vállalatok közötti indokolatlan megkülönböztetést, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon. A magyar hatóságoknak most a Bizottság határozatában meghatározott módszertan alapján meg kell állapítaniuk az egyes vállalatok által visszafizetendő adó pontos összegét (ha vannak ilyen összegek). |
A Bizottság nem kérdőjelezi meg Magyarországnak azt a jogát, hogy meghatározza saját adózási szabályait, illetve a különböző adók és illetékek célját. Az adórendszernek azonban összhangban kell állania az uniós joggal, így az állami támogatási szabályokkal, és indokolatlanul nem részesíthet előnyben egyes vállalatokat másokkal szemben - írják.
Hiába a "bírálat", az NGM nem enged
Az uniós bírálat ellenére a magyar kormány elkötelezett a reklámadó szabályainak megtartása mellett, és mindent elkövet azért, hogy megvédje azt az "innovatív magyar kezdeményezést", amellyel a reklámtevékenységet végző világcégektől is beszedhető az állami költségvetést megillető adó - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az egyforma méretű cégek ugyanannyit fizetnek
Az NGM szerint a bizottság döntése ellentétes az uniós joggal. A reklámadó sávosan progresszív mértékrendszere ugyanis nem sérti az állami támogatási szabályokat, mert az azonos helyzetben lévő vállalkozásoknak, vagyis az azonos árbevétellel rendelkezőknek azonos összegű adót kell fizetniük - áll a közleményben. Hozzátették, így a szabályozás eleve nem lehet szelektív, nem eredményezhet állami támogatást, és mindezt az Európai Bíróság több releváns ítélete is alátámasztja.
A bizottság döntése nemcsak a tagállami adószuverenitást és uniós jogot sérti, hanem diszkriminatív is Magyarországgal szemben, a brüsszeli testület ugyanis nem kifogásol olyan tagállami reklám-adószabályozást, amely különbséget tesz a különféle reklám-közzétételi módok adóztatása között - hangsúlyozták.
Nem fognak visszamenőleg adót szedni
Magyarország még Brüsszel kérésére sem fog visszamenőlegesen semmilyen közterhet elkérni a reklámadó-mentességben részesülő kisvállalkozóktól - szögezték le. "A magyar kormány nem hagyja, hogy a reklámozási tevékenységből jelentős bevételre szert tevő, digitális világcégek - az államkasszát megkárosítva - kivonják magukat a közterhek megfizetésének kötelezettsége alól" - hangsúlyozták.
Lengyelország három hipotézist tart valószínűnek. 
