Amikor a feszültség erősödik, a párbeszéd fenntartása a legfontosabb, ezért minden körülmények között folytatni kell azt Oroszországgal - jelentette ki a NATO-Oroszország Tanács brüsszeli ülését követően csütörtökön Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára.
Ukrajna okoz feszültséget
A főtitkár sajtótájékoztatóján megjegyezte, a NATO és Oroszország közötti feszült viszony enyhítése és a kölcsönös bizalom helyreállítása érekében az észak-atlanti szövetség továbbra is elkötelezett a párbeszéd fenntartása mellett. A NATO-nak egységes álláspontja van Oroszországgal kapcsolatban: erős védelmi jelenlét fenntartása mellett a párbeszéd folytatása - húzta alá.
Tájékoztatása szerint, noha őszinte és érdemi vitát folytatott a NATO és Oroszország a közös biztonság fontos kérdéseiről, az ukrajnai helyzettel kapcsolatban az álláspontok gyökeresen eltérőek. A kelet-ukrajnai biztonsági helyzet továbbra is komoly aggodalomra ad okot, az erőszakos cselekmények újra felerősödtek - hangsúlyozta. Az elmúlt hónapokban mindkét harcoló fél számtalan esetben sértette meg a tűzszüneti megállapodást, nem riadtak visszal a tiltott nehézfegyverek használatától sem. A minszki megállapodást végre kell hajtani annak érdekében, hogy tovább lehessen lépni a rendezés felé - tette hozzá.
Stoltenberg hangsúlyozta a katonai szövetség kiállását Ukrajna önállósága és területi integritása mellett. A NATO sem most, sem a jövőben nem fogja elismerni a kelet-ukrajnai területek feletti orosz igényt és elítéli a Krím jogellenes és törvénytelen bekebelezését - húzta alá.
Tartják a szavukat?
A főtitkár elmondta azt is, hogy Oroszországgal előremutató megbeszélés folyt a kockázatcsökkentés és az átláthatóság növelése terén. Úgy a katonai szövetség mint Moszkva ígéretet tett arra, hogy továbbra is eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének a hadgyakorlatokra és csapatmozgásokra vonatkozóan.
Közel kétéves szünet után csütörtökön negyedik alkalommal ült össze Brüsszelben a NATO-Oroszország Tanács nagyköveti szinten. Ennél magasabb tárgyalási szint az ukrajnai válság kitörése óta nem volt, noha a felek eredetileg abban állapodtak meg, hogy a külügy- és a védelmi miniszterek évente kétszer összeülnek, elvben az állam- és kormányfők találkozója sem kizárt. A dialógust - 2014 júniusa óta - az ukrajnai konfliktus miatt berekesztették, ezt követően diplomaták szintjén 2016 áprilisában beszélt egymással az észak-atlanti szövetség és Oroszország. Tavaly három alkalommal hívták össze.
A tanácsot 2002-ben alapították azzal a céllal, hogy Oroszországot bekössék a transzatlanti katonai szövetség munkájába és bizalmat teremtsenek a két fél között. Huszonnyolc tagja van, plusz Oroszország.
Egy katona és civil társa „vállalkozása” volt. 
