Ekkora csapást mértek az ukránok az orosz olajexport-kapacitásra

A Reuters piaci adatokon alapuló számításai szerint Oroszország olajexport-kapacitásának legalább 40 százaléka leállt az ukrán dróntámadások, egy jelentős olajvezeték elleni vitatott támadás és tartályhajók lefoglalása után.

A leállás Oroszország, a világ második legnagyobb olajexportőre modern történelmének legsúlyosabb olajellátási zavara, és éppen akkor érte Moszkvát, amikor az olajárak az iráni háború miatt meghaladták a hordónkénti 100 dollárt.

Oroszország olajtermelése a nemzeti költségvetés egyik fő bevételi forrása, és központi szerepet játszik a 2,6 billió dolláros gazdaságban.

Erősödő ukrán támadások

Ukrajna márciusban fokozta a dróntámadásokat Oroszország olaj- és üzemanyag-export infrastruktúrája ellen, csapást mérve Oroszország mindhárom fő nyugati olajexport kikötőjére, köztük a Fekete-tengeren található Novorosszijszkra, valamint a Balti-tengeren található Primorszkra és Uszt-Lugára. Valamint leállt az orosz olaj exportja a Barátság-kőolajvezetéken, amely Ukrajnán keresztül halad Magyarországra és Szlovákiába.

Kijev a csővezetékes olajszivattyúállomásokat és finomítókat is célba vette. Kijev azt állítja, hogy célja Moszkva olaj- és gázbevételeinek csökkentése, amelyek az orosz állami költségvetés bevételeinek körülbelül egynegyedét teszik ki, és katonai erejének gyengítése.

Ezekkel együtt körülbelül napi 2 millió hordó exportot zártak el.

Oroszország terrortámadásnak tartja az ukrán csapásokat, és fokozta biztonsági intézkedéseit.

Ezenkívül az Oroszországhoz köthető tartályhajók gyakori lefoglalásai Európában napi 300 ezer hordónyi sarkvidéki olajexportot zavartak meg, amely Murmanszk kikötőjéből indul – közölték a kereskedők.

Oroszország az ázsiai kivitelre kénytelen hagyatkozni

Mivel Moszkva nyugati irányú exportútvonalai tűz alatt állnak, az ázsiai piacokra irányuló olajexportra kell támaszkodnia, de ezek az útvonalak a kapacitás miatt korlátozottak – közölték a kereskedők.

Oroszország továbbra is zavartalanul szállítja az olajat csővezetékeken keresztül Kínába, beleértve a Szkovorodino-Mohe és az Atasu-Alasankou útvonalakat, valamint az ESPO Blend tengeri exportját Kozmino kikötőjén keresztül.

A három útvonal együttesen napi 1,9 millió hordó olajat tesz ki.

Oroszország továbbra is szállít olajat két távol-keleti szahalini projektjéből, napi mintegy 250 ezer hordót szállítva a szigetről. A kereskedők szerint Oroszország napi 300 ezer hordó olajat szállít a szomszédos Fehéroroszország finomítóinak.