Az olasz kormányfő szerint a Barrosóval folytatott megbeszélésén nem annyira az olaszországi teendők részletes áttekintésén, hanem az euróövezet válságán volt a hangsúly. Barroso szerint Olaszország jó úton jár, de hosszantartó erőfeszítésekre - mint fogalmazott: a reformok maratonjára - lesz szükség.
Monti, az unió egykori versenyképességi biztosa azt hangoztatta, hogy az általa vezetett szakértői kormány pártokon és társadalmi csoportokon átnyúló egyetértést igyekszik majd kimunkálni a takarékossági programhoz. Egyúttal arról is beszélt, hogy az európai elkötelezettséget a kormány politikájának centrumába helyezi. Az unió működtetését illetően az úgynevezett közösségi munkamódszer mellett érvelt, és - Barrosóval egybehangzóan - arról beszélt, hogy nem szabad szakadéknak keletkeznie az eurózóna és az övezeten kívüli EU-tagok között, hiszen az ellentmondana a "magasabbrendű közös érdekeknek".
Montinak ez a kijelentése brüsszeli megfigyelők szerint egyértelműen szembe megy Angela Merkel német kancellár, és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök álláspontjával. Merkel és Sarkozy ugyanis előszeretettel alkalmazza - a közösségi munkamódszerrel szemben - a közös uniós tanácskozások előtti, előzetes kétoldalú, német-francia egyeztetések eszközét, amivel Berlin és Párizs nem ritkán "partvonalra szorítja" a döntéshozatalban az uniós intézményeket. Emellett a német és a francia törekvések meglehetősen egyértelműen a "kétsebességű Európa" - a fejlettebb, gyorsabban integrálódó "mag" és az elmaradottabb, több tekintetben lemaradó "periféria" - létezésének elfogadtatására irányulnak.
Monti minden tartalmi szembenállás ellenére elfogadta Sarkozy, és Merkel közös, hármas találkozóra invitáló kezdeményezését, és ennek jegyében francia-német-olasz csúcstalálkozó lesz csütörtökön Strasbourgban. Azonban azt mondta, hogy Strasbourgban is az lesz a célja, hogy a közösségi munkamódszerek érvényesítéséhez ácsoljon hidat.
Az ötödik intenzív aktivitást mutat. 
