4p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

A francia elnök szerint sokkal határozottabban kellett volna fellépni a magyar kormánnyal szemben, az Európai Néppártnak pedig választania kell a merkeli és az orbáni irányvonal között. Az Európai Parlament jövő szerdán szavaz a Sargentini-jelentésről, amely szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos megsértésének. A nagy kérdés, hogyan voksolnak majd a Néppárt politikusai.
Álljon meg a menet! A francia elnök a luxemburgi találkozón. EPA/JULIEN WARNAND

Újabb csatájához érkezett a Macron-Orbán háború: a francia elnök ugyanis tegnap arra kérte az Európai Néppártot (EPP), hogy válasszon a magyar miniszterelnök és Angela Merkel politikája között.

„A német kancellár  teljes egészében a haladáspártiak oldalán áll, ez teljesen egyértelmű” – idézte a Spiegel a francia elnököt, aki a luxemburgi Burglinsterben egyeztetett a luxemburgi, a belga és a holland kormányfővel. Szerinte az EPP Orbán Viktor nacionalista irányvonalát is támogatta, márpedig „nem lehet egyszerre Merkelt és Orbánt is támogatni”.

„Az Európai Néppártnak tisztáznia kell az álláspontját. A konzervatívok feladata, hogy tisztázzák a helyzetet” – jelentette ki a francia államfő.

Macron: nem engedhetünk

Macron egyúttal felszólította az EU-t, hogy lépjen fel határozottabban a polgárok és az európai értékek megőrzése érdekében: „Európa nem működik jól. (...) Én egy olyan Európában hiszek, amely meghatározza a saját szabályait.”

Lengyelországra és Magyarországra utalva megjegyezte: a jogállamot mindenhol meg kell védeni. ”Néhány országgal szemben már sokkal korábban, sokkal határozottabban kellett volna fellépni. Ebben a kérdésben nem szabad engedni” – figyelmeztetett.         

A francia elnök is visszafogná a migrációt

Macron és a Benelux-államok vezetői abban egyeztek meg, hogy a szeptember 20-án Salzburgban tervezett informális uniós csúcstalálkozón javasolni fogják: az Európai Unió nyújtson pénzügyi támogatást az afrikai országoknak cserébe a migránsok útnak indulásának megakadályozásáért.

Macronék szerint a Törökország-EU egyezményhez hasonló megállapodást kell tető alá hozni az afrikai országokkal. Az EU még 2016 márciusában kötött menekültügyi megállapodást a török kormánnyal, ami jelentősen csökkentette az Európába érkező menedékkérők számát.

Orbán: Macron migránspárti

Mint ismert, Orbán Viktor augusztus végén a migráció támogatásával vádolta meg Emmanuel Macront. Az EPP-ben két tábor van: az egyiket a francia elnök vezeti, ő "fel akarja robbantani" a Néppártot, ő vezeti azt a politikai erőt Európában, amely a migrációt támogatja – mondta a magyar kormányfő, miután Milánóban tárgyalt Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel.

Orbán Viktor szerint ezzel szemben "vagyunk mi, akik meg akarjuk állítani az illegális migrációt". Erről az EPP-ben is nagy vita van, és "szeretnénk, ha a mi álláspontunk lenne az általános", és egyértelműen az európai emberek oldalára állnánk, akik nem akarnak illegális migrációt – fűzte hozzá. A magyar kormányfő és Salvini közösen, bevándorlás-ellenes erőként lép majd fel az európai parlamenti (EP) választásokon jövő tavasszal.

Macron: én vagyok az ellenfél

Amikor Macront Orbán és Salvini vele kapcsolatos megjegyzéseiről kérdezték, a francia elnök azt válaszolta: egyértelmű, hogy erős szembenállás alakul ki a nacionalisták és a progresszívok között, ő pedig nem fog engedni a nacionalistáknak és a gyűlöletbeszéd pártolóinak. Hozzátette: ha Orbán és Salvini őt látják a fő ellenfélnek, akkor igazuk van.

A verbális adok-kapok azóta sem hagyott alább. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter például mai közleményében azt írta: "a bevándorláspárti erők Macron vezetésével folyamatosan támadják Magyarországot, de bármekkora is a nyomás, a kormány vállalja ezt a harcot a haza és Európa érdekében."

Szerdán szavaznak a Sargentini-jelentésről

Az EP jövő kedden vitázik majd Judith Sargentini EP-képviselő Magyarországról szóló különjelentéséről. Eszerint fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének, így indokolt az EU atomfegyvereként emlegetett hetes cikk szerinti eljárás megindítása hazánkkal szemben.

Az EP szerdán fog szavazni a magyar különjelentésről, Sargentini szerint szoros eredmény várható. Sok múlhat azon, hogy az Európai Néppárt politikusai közül hányan voksolnak a jelentés mellett. A dokumentum elfogadásához a leadott voksokat tekintve több mint kétharmados többség kell.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Jövő héten vidámabban mehetünk tankolni
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 19. 09:35
Az Mfor Üzemanyagár-figyelő előrejelzése szerint a jövő héten olcsóbb lehet idehaza a benzin és a gázolaj.
Makro / Külgazdaság Donald Trump keresztet vethet Grönlandra
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 19. 09:07
Eldőlt Grönland sorsa, Donald Trump bejelentést tett a sziget jövőjéről.
Makro / Külgazdaság Meglehetősen rossz hírt kapott Lengyelország
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 19. 08:40
Leminősítette Lengyelországot a Moody's Ratings. A nemzetközi hitelminősítő a péntek éjjel Londonban bejelentett döntést elsősorban azzal a várakozásával indokolta, hogy tartós romlásnak indul a lengyel költségvetési helyzet.
Makro / Külgazdaság Dilemma előtt az MNB: lenne tér a kamatvágásra, de a forint közbeszólhat
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 17:24
Bár az alacsony magyar infláció önmagában lehetőséget adna az MNB-nek a kamatcsökkentés folytatására, a külső környezet jelentősen romlott az augusztusi döntés óta. Az energiaárak emelkedése, a Fed és az EKB szigorítása, valamint a forint stabilitásának megőrzése egyaránt az óvatosabb jegybanki politika mellett szól – derül ki az Akcenta CZ elemzéséből.
Makro / Külgazdaság Feljelentést tesz a kormány, és felmondaná a 20 ezer milliárd forintos autópálya-koncessziót
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 12:44
Erről számolt be a közlekedési és beruházási miniszter péntek délelőtt.
Makro / Külgazdaság Tovább esett az euróövezet építőipara
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 12:12
Júliusban éves összevetésben 2 százalékkal csökkent az euróövezet építőipari termelése, így sorban a második hónapban mértek visszaesést. A zsugorodás február óta a legnagyobb volt – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból, amelyről az MTI számolt be.
Makro / Külgazdaság Norvégiából is jönnek a nagy pénzek
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 09:21
A kormány újrakezdte a tárgyalásokat a Magyarországot megillető norvég alapok lehívásáról, amelyeken keresztül több mint 92 milliárd forint érkezhet az országba – közölte Orbán Anita külügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Most dől el Vlamigyimir Putyin sorsa
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 08:05
Oroszország mind a 89 régiójában megkezdődtek a három napig tartó parlamenti és regionális választások – írja az MTI. Az Állami Duma 450 mandátuma mellett több ezer helyi tisztség sorsáról döntenek, és első alkalommal vesznek részt a szavazásban az Oroszország által 2022-ben annektált ukrajnai régiók lakói is.
Makro / Külgazdaság Dél-Kora már tudja azt, amit mi még nem is sejtünk
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 06:59
Donald Trump egyértelműen szeretné újraindítani az Egyesült Államok és Észak-Korea között évek óta szünetelő párbeszédet – közölte I Dzsemjong dél-koreai elnök, amelyről az MTI számolt be. Szöul támogatja a közeledést, bár egy újabb Trump–Kim Dzsongün-találkozó megszervezését továbbra is nehéznek tartja.
Makro / Külgazdaság Egy évtizeddel előrejött a legrosszabb forgatókönyv a klímaváltozásban – Interjú
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2026. szeptember 17. 18:31
Az idei nyár a történelmi aszályról, a Duna rekordalacsony vízállásáról és a hőhullámokról szólt Magyarországon. Bár a hűvösebb időjárás beköszöntével sokan talán gyorsan elfelejtik mindezt, a Klasszis Podcastnak nyilatkozó klímakutató szerint ezt követően már bármelyik nyár lehet olyan, mint az idei. Sőt, a jelenlegi modellek alapján akár jóval megterhelőbb is: a 2015-ben kitűzött, 1,5 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedést a korábban prognosztizáltnál egy évtizeddel hamarabb elérhetjük. Pongrácz Ritával, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusával Imre Lőrinc újságíró beszélgetett.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG