A jegybank szokásos inflációs jelentése megállapította, hogy nem következett be drámai változás a várható hazai infláció alakulásában. Tulajdonképpen érdekes helyzet, hogy miközben a bérek éves szinten 10 százalékkal emelkednek, addig ez semmilyen érdemi inflációs nyomást nem okoz. Az egyetlen tényező, ami növelte az inflációt, az a tejtermékek árának nyári emelkedése volt, ugyanakkor az üzemanyagárak euróban némiképp csökkentek, ez lefelé ható tényezőként jelentkezett.
Béremelkedés
A bérek igen dinamikusan nőnek, még gyorsabban is, mint ahogy ezt az MNB korábban becsülte, viszont ez nem tolja meg ugyanilyen érdemben a munkáltatók bérköltségét, mivel idén 5 százalékkal csökkent a szociális hozzájárulási adó, és jövő év elején újabb 2,5 százalékkal fog csökkenni. Tény, hogy a béremelkedés jóval nagyobb, mint a termelékenység növekedése, viszont van akkora profitábilitási puffer a vállalatoknál, ami ezt elbírja.
Ez azt jelenti, hogy a cégek korábban kiaknázhatták a rendkívül alacsony bérszínvonalat, most erről le kell mondaniuk, az ebből adódó extraprofit megszűnik, de ezzel tisztában is kellett lenniük, hisz mindenki tudta, hogy előbb-utóbb bekövetkezik a bérfelzárkózás, legfeljebb nem számítottak ilyen gyors ütemre. Azonban az a tény, hogy az európai munkaerőpiac egységessé vált és a munkaerő a magasabb bért kínáló országokba áramlik, felgyorsította a folyamatot.
Várható infláció
Az MNB kitért a maginflációra is, amely a 3 százalékot, a kitűzött célt közelíti, viszont ez most csak átmeneti tényezőknek köszönhető, mint a jövedéki termékek adójának emelése és a tejtermékek drágulása. Ezt követően azonban csökkenni fog, és a tervek szerint csak 2019-ben éri el újra a jegybanki célt. Maga a fő inflációs adat is hasonlóan alakul: idén év végén 2 százalék körül lehet, és a 3 százalékot csak 2019 második negyedévében éri el.
Fogyasztás, megtakarítás, hitelezés
Ami a fogyasztást illeti, az a béremelkedéssel arányos ütembe bővül várhatóan, ugyanakkor a megtakarítási hajlandóság is magas. Eközben a lakossági hitelezés is felpörög, és a beruházási hányad is magas: egyrészt megnőtt az újlakás építés, másrészt komolyabb vállalati beruházások is zajlanak (Mercedes, Mol). A nagyvállalatok mellett a kkv-szektor beruházásai is megnövekedtek, melyet felfutó hitelezésük tesz lehetővé.
Termelékenység
Ami a termelékenységet illeti, a közelmúltban nem mutatkozott nagy javulás, mivel munkaintenzív termelésbővülés zajlott, azonban miután a munkaerőpiac nem teszi lehetővé a további ilyen jellegű bővülést, jöhet a termelékenység növekedése, ami az MNB várakozásai szerint 3 százalékos szintre állhat be a következő években.
A két ország közti kapcsolatok erősítését várják tőle. 
