A hazai tőzsdezárás után a forint/euró árfolyama már erősen 289 forint fölött billegett. Szakértők szerint ebbe sok minden közrejátszott, de az egyértelmű, hogy a Fitch Ratings tegnapi dicsérő szavai okozta erősödés mára elillant. A technikai jellegű okokra visszavezethető gyengülés mellett az sem tett jót a forintnak, hogy megjelent a Fitch újabb elemzése, amelyben egyértelműen leírták, hogy most már nem számolnak új megállapodással a Nemzetközi Valutaalap és a magyar kormány között 2013-ban.
Ugyanerre a következtetésre jutottak az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays felzárkózó gazdaságokra szakosodott elemzői, akik a globális felzárkózó térség 2013-as kilátásairól összeállított átfogó prognózisukban Magyarországgal kapcsolatban úgy vélekedtek, hogy a jelek szerint már bezárult az IMF/EU-támogatás megszerzésének lehetősége, két fontos okból.
Az egyik ok az, hogy tavasszal esedékessé válik a vezetőváltás a Magyar Nemzeti Bank élén és valószínűleg sem az IMF, sem az Unió nem mutat majd megállapodási készséget a váltás lebonyolítása előtt. A Barclays elemzői szerint a másik ok az, hogy a 2014-es választások közeledtével egyre szűkebbé válhat a magyar kormány mozgástere a kompromisszumra a valutaalappal és Brüsszellel.
Befékeztek a republikánusok a tengerentúlon
Még az éjjel - sokak meglepetésére - a képviselőház törölte a költségvetési programról beterjesztett szavazást. Ettől viszont mindenki megijedt, mert így nő az esélye annak, hogy nem lesz időre megegyezés a demokraták és a republikánusok között és egyre közelebb kerül az Egyesült Államok a fiscal cliffhez, vagyis a költségvetési szakadékhoz. Ez a barátságtalan hangulat aztán napközben átragadt szinte valamennyi tőzsdére és Nyugat-Európa húzó börzéi mind mínuszban fejezték be a kereskedést. Vélhetően részben ez az idegesség is átragadt a forintra, amely aztán teljesen maga alá került a nap végére.
De mit is mondott ma pontosan a Fitch Ratings?
Az euróövezet folytatódó adósságválsága 2013-ban is beárnyékolja Közép- és Kelet-Európa gazdaságainak növekedési kilátásait, és nem kizárt, hogy szembe kell nézni a valutauniós válság kiújulásával. A Fitch átfogó előrejelzésében az idei évre becsült fél százalékos átlagos visszaesés után jövőre is csak stagnálást vár az euróövezetben. Közép- és Kelet-Európa egészében legfeljebb 2,9 százalékos átlagos GDP-növekedés várható jövőre, de a térségi átlagon belül a közép-európai négyek - Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia - együttesen is csak 1,5 százalékos növekedésre számíthatnak.
Az euróövezeti jegybank (EKB) és az amerikai Federal Reserve likviditásinjekciói oldották ugyan a finanszírozási feszültségeket, és ennek nyomán élénkült a felzárkózó európai térségbe irányuló tőkebeáramlás, azonban a régió gazdasági növekedési üteme a fenntartható euróövezeti növekedés hiányában várhatóan nyomott marad. A hitelminősítő megítélése szerint az országcsoport idén az első félévben sokkal rosszabbul teljesített, mint egy évvel korábban, mert az euróövezeti válság intenzívebbé vált és elkezdett kelet felé terjedni.
A Fitch Ratings szakértői szerint, bár a közép- és délkelet-európai gazdaságok szoros euróövezeti kapcsolatrendszere korábban hagyományosan a stabilitás forrásának számított, ezek az országok az idén "keményen a vihar középpontjában találták magukat", és a térség négy országa is - Magyarország, Csehország, Horvátország és Szerbia - egyértelmű recesszióba süllyedt, elsősorban külkereskedelmük euróövezeti kitettsége miatt.
Magyarországgal kapcsolatban a Fitch pénteki elemzésében felidézte, hogy előző nap a leminősítés lehetőségére utaló negatívról stabilra javította a magyar államadós-osztályzatok kilátását, elsősorban az idén mutatott magyar költségvetés-finanszírozási rugalmasság, valamint a 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiány tartása és az adósságráta-csökkentés melletti kormányzati elkötelezettség miatt. Ugyanakkor az állami és a magánszektor magas devizaadósság-állománya és az ehhez kapcsolódó jelentős finanszírozási igények sérülékennyé teszik a magyar gazdaságot a befektetői bizalom esetleges kedvezőtlen irányú változásaitól.
Bekavart a Capital Economics jelentése
Az elemzőház közgazdászai ugyancsak most ismertetett, 2013-2014-re szóló európai előrejelzésükben közölték: valószínűnek tartják, hogy az euróövezeti válság jövőre újból eszkalálódik, és nagyon reális az esélye annak, hogy a folyamat végén Görögország mégis csak távozik az euróövezetből. A ház szerint a megbízható előrejelző aktivitási mutatók - például a beszerzési menedzserindexek és a gazdasági hangulatjelzők - a GDP-érték meredek ütemű csökkenésére utaló szinteken vannak.
Ennek alapján a Capital Economics londoni elemzői közölték: bár valamelyest javították az euróövezetre vonatkozó jövő évi prognózisukat, így is 2 százalékos átlagos GDP-visszaesést várnak 2013-ban a valutaunióban, és fenntartják azt a jóslatukat, hogy az euróövezeti gazdaság teljesítménye még 2014-ben is 1 százalékkal csökken.
