Nem kell közbeszerzést kiírni egyes jogi szolgáltatásokra és hitelfelvételre, több eddig előre kért dokumentumot csak az első helyre rangsorolt pályázónak kell benyújtania, és biztosító is vállalhat készfizető kezességet a nyertes ajánlattevőnek - egyebek mellett ezt tartalmazza az új közbeszerzési törvény tervezete, amely pénteken került fel a kormány honlapjára, és amelyről május 19-ig várják a véleményeket.
Amit szem előtt kell tartani
Tavaly három új közbeszerzési irányelv született az Európai Unióban, amelyeket legkésőbb jövő év április 18-ig kell átültetni a nemzeti jogrendszerekbe. Kivétel ez alól az elektronikus közbeszerzés, amelyet két lépcsőben - 2017. április 18-ig, illetve 2018. október 18-ig - kell átvenniük a tagországoknak.
Az új irányelveken végigvonul az a követelmény, hogy a környezetvédelmi, szociális és munkajogi előírásokat a közbeszerzések során be kell tartani. Mindezek hozzájárulnak az európai társadalmi-gazdasági értékeket tiszteletben tartó gazdasági szereplők versenyképességének fenntartásához.
Az új közbeszerzési törvény tervezete egyrészt átveszi az irányelvek szabályait, másrészt az eddigi magyarországi gyakorlat problémáit orvosolja. A tervezetbe a közbeszerzések mellé - külön fejezetben - bekerültek a koncessziók lefolytatásának a szabályai is.
Ezekhez nem kellene közbeszerzés
A szolgáltatások közül nem kell közbeszerzést kiírni a jogi szolgáltatásra, amennyiben az bíróság vagy hatóság előtti ügyvédi képviseletre, illetve tanácsadásra szól. Szintén közbeszerzés nélkül lehet hozzájutni a közjegyzői hitelesítéshez, mint szolgáltatáshoz. Hasonlóan nem kell közbeszerzést kiírni a hitel- és kölcsönszerződésekre.
A tervezet definiálja a becsült értéket, amely alatt az adott piacon általában kért vagy kínált nettó árat kell érteni. Egyben kimondja, hogy az ajánlatkérő köteles a becsült érték meghatározása céljából külön vizsgálatot végezni és annak eredményét dokumentálni.
A vizsgálat során az ajánlatkérő objektív alapú módszereket alkalmazhat. Ilyen módszer például a beszerzésre vonatkozó indikatív ajánlatok bekérése, igazságügyi szakértő igénybe vétele, a szakmai kamarák által ajánlott díjszabások, de a Közbeszerzési Hatóság által kiadott árstatisztika is.
Mit tehet az ajánlatkérő?
Jogában áll fenntartani a beszerzést a védett munkahelyeknek, illetve a szociális foglalkoztatóknak, mint ajánlattevőknek. A kormány ennek az ajánlattevői körnek a meghívását kötelezővé teheti. A kormány által elrendelt esetben az ajánlatkérő köteles úgy rendelkezni, hogy a közbeszerzési szerződést olyan munkahely-teremtési program keretében kell teljesíteni, amelynek keretében legalább 30 százalékban megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű személyek kerülnek alkalmazásra.
A közbeszerzéseket 2017. február 1-től a Közbeszerzési Hatóság által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési alkalmazás igénybe vételével kell lebonyolítani. A kkv-kat segíti, hogy a közbeszerzési dokumentációt - a kitöltendő mintát - a hatóság honlapjáról tölthetik le.
Új eljárási forma a tervezetben az innovációs partnerség. Ennek célja egy innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő beszerzése.
A versenypárbeszéd pedig olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat, a közbeszerzés tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározásáról.
Speciális közbeszerzések
Több sajátos beszerzési módszert is felsorol a tervezet. Ezek körébe tartozik a dinamikus beszerzési rendszer, amelyet a gyakran felmerülő beszerzéseknél lehet alkalmazni. Ezt olyan elektronikus folyamatként kell működtetni, amelyben az ajánlatkérő és az ajánlattevők között minden kommunikáció elektronikusan történik. A dinamikus beszerzéshez - annak teljes időtartama alatt - bármely olyan gazdasági szereplő csatlakozhat, amely megfelel az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági feltételeknek.
Hasonlóan elektronikus folyamat az elektronikus árlejtés, amelyben az ajánlattevők egyre csökkenő árakat ajánlanak.
Az ajánlattevők alkalmasságánál az ajánlatkérők döntik el, hogy előírnak-e pénzügyi-gazdasági alkalmassági feltételt az ajánlattevők számára. Ez a rugalmasság különösen a felek között tartós jogviszonyt nem jelentő, egyszerű árubeszerzések, vagy olyan szolgáltatások beszerzése esetében jelent ésszerű könnyítést, amelyeknél a gazdasági szereplők pénzügyi megbízhatóságát külön ágazati jogszabályok rendezik. Az új közbeszerzési törvényhez ugyanis ágazati végrehajtási rendeletek kapcsolódnak majd.
Az ajánlatok elbírálása úgy történik, az ajánlatkérő kiválasztja a legjobb ajánlatot, majd felkéri az azt benyújtót: adja be 5 napon belül a szükséges igazolásokat. Amennyiben ezt elmulasztja a potenciális nyertes, akkor a második helyre sorolt ajánlattevő kerül az első helyre. Ez a megoldás kiküszöböli, hogy minden ajánlattevő - előre - nyújtsa be a szerződéskötéshez szükséges összes igazolást.
Rövidülnek a határidők
A biztosítékok is egyszerűsödnek, mindig csak a következő teljesítési fázist kell biztosítékkal fedezni, és nem a teljes beszerzést. A biztosíték pedig lehet olyan biztosítási szerződés, amelyben a biztosító készfizető kezességet vállal a nyertes ajánlattevőért.
Az uniós irányelvi változások értelmében a törvényalkotás során lehetőség nyílik az eljárások gyorsabbá tételére is. Csökkennek az ajánlattételi határidők, például nyílt eljárásnál 35 napra, ami elektronikus benyújtás esetén 30 napra rövidíthető, kivételesen, sürgősség esetén pedig lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni 15 napos ajánlattételi határidővel.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 571,93 pontos, 0,75 százalékos emelkedéssel, 76 478,67 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön. 
