„Magyarország jó helyzetben van a tekintetben, hogy teljes mértékben lehívja a 2007–2013-as fejlesztési ciklusban az ország számára elkülönített uniós fejlesztési forrásokat, ám a projektek végrehajtásának lehetséges csúszásai, az ingadozó árfolyam és az auditok következtetései potenciális forrásvesztést eredményezhetnek a programok zárásakor” – idézték az Európai Bizottság válaszát a lap kérdésére.
Lap azzal a kereste meg a brüsszeli testületet, hogy mennyire tartják megvalósíthatónak azt a kormányzati célkitűzést, amely szerint az ország százszázalékos mértékben lehívja a 2007–2013-as időszak 8200 milliárd forintnyi kohéziós forrását.
A bizottság azt közölte, hogy ambiciózus, de nem megvalósíthatatlan célkitűzésnek tartja, hogy a kormány tervei szerint idén 2100 milliárd forintot fizet ki a hazai pályázati intézményrendszer, de a cél eléréshez az erőfeszítések fokozására, illetve a projektek végrehajtásának gyorsítására lesz szükség.
A tájékoztatás szerint Corina Cretu regionális politikáért felelős biztos kezdeményezésére a regionális főigazgatóságán belül felállított munkacsoport országspecifikus javaslatokat dolgoz ki Magyarország számára, hogy elősegítse az EU-források leggyorsabb és leghatékonyabb felhasználását 2015 végéig.
A lap emlékeztetetett arra: az Európai Bizottság nemcsak Magyarország, hanem másik hét EU-tagállam (Olaszország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Románia, Bulgária) esetében is szükségesnek tartotta a forráslehívás gyorsítását szolgáló brüsszeli munkacsoport létrehozását, ugyanis ezen országokban az EU-átlag alatti mértékű a forráslehívás szintje a 2007-2013 közötti ciklus támogatásai terén. Magyarországon a legfrissebb adatok 76,3 százalék azon támogatások aránya, amelyet már az Európai Bizottság kifizetett Magyarországnak, az EU-átlag 76,7 százalék.
Az előző évhez képest sokkal több a halott.
