EU-bővítés: megszűnő határokon vitatkoznak

Még bízik az Európai Parlament (EP) a horvát EU-csatlakozási tárgyalások idei sikeres lezárásában - derül ki az EP csütörtöki strasbourgi plenáris ülésén megszavazott állásfoglalásból.

A képviselők a tagjelölt Horvátország, Törökország és Macedónia eddigi felkészüléséről fogadtak el értékelést, és a Horvátországról szóló dokumentum dicsérően szól azokról a lépésekről, amelyeket Zágráb az elmúlt évben tett az uniós tagság elnyerése érdekében.

Az EP "mélységesen sajnálja", hogy a csatlakozási tárgyalások szlovén-horvát kétoldalú területi viták miatt "jelentős időre ténylegesen megakadtak", és sürgeti a horvát kormányt, valamint a szomszédos országokat, hogy sürgősen oldjanak meg minden vitás kérdést.

A képviselők szerint ugyanakkor Horvátországnak folytatnia kell a közigazgatás reformját, javítania kell a közigazgatási eljárások átláthatóságát, az igazságszolgáltatás hatékonyságát. Az Európai Parlament örömét fejezi ki, hogy a horvát kormány cselekvési tervet fogadott el a nemzeti kisebbségekről szóló alkotmányos jogok érvényesítésére, javulást ért el a kisebbségi oktatás területén, továbbá biztosította a kisebbségek parlamenti képviseletét.

Törökországgal kapcsolatban az Európai Parlament "aggodalommal figyeli", hogy immár a harmadik egymást követő évben lassul a reformfolyamat, és felhívja a török kormányt, hogy bizonyítsa elkötelezettségét a 2005-ben vállalt reformok folytatására.

Macedóniát illetően az EP-állásfoglalás meglehetősen általános megfogalmazást használ, amikor "megerősíti támogatását" az ország - és vele együtt az összes nyugat-bálkáni állam - "európai kilátásait" illetően, mondván, ezek a perspektívák létfontosságúak a térség stabilitása és békés jövője szempontjából. A képviselők aggodalmukat fejezik ki a mecedóniai romák helyzete miatt.

Soros elnök még nem szólta le így az EU-t 
A határvita nem befolyásolja Zágráb EU-csatlakozását?
Törökország a Nabuccóval zsarolja Európát

MTI