EPA/MICHAEL REYNOLDS

A Financial Times szerint Merkelnek igaza volt, amikor azt mondta, hogy szétesőben van a transzatlanti együttműködés. „Úgy tűnik, Trump az autokratákat részesíti előnyben a nyugat-európaiakkal szemben. Közben egyáltalán nem törődik a demokráciával vagy az emberi jogokkal. És nemigen látszik, hogy elkötelezett lenne a NATO kölcsönös védelmi elve iránt.”

A pénz akkor maradjon Európában

A sokszor hivatkozott NATO 5. cikkely alkalmazása pedig egyértelműen politikai döntés. Ezt a döntést egy krízis esetén az USA-ban fogják meghozni - már ha egyáltalán. Ha pedig Trump nem ad biztonsági garanciát, akkor miért kellene az európaiaknak feltornászni a vállalt 2 százalékos GDP-arányos szintre a védelmi kiadásaikat?

Ez évente 330 milliárd eurós kiadás lenne és ezt az európaiak inkább saját megfontolásaik alapján költenék el, mint hogy az amerikai fegyvergyártókat gazdagítsák.  Az Európai Bizottság ezért úgy véli, hogy eljött az ideje az európai biztonsági és védelmi uniónak.

A június 7-én Prágában megrendezendő magas szintű európai védelmi és biztonsági konferencia előtt pedig a Bizottság létrehozza az európai védelmi cselekvési terv keretében az 2016 novemberében bejelentett Európai Védelmi Alapot.

A törékeny Balkán

Mi több, katonai szakértők szerint a NATO jelen körülmények között egyébként sem képvisel komoly ellenálló erőt egy esetleges nagyobb külső agresszióval szemben. A mozgósítás, a felvonulás, a hadberendeződés teljességgel esetleges. A harcoló egységek fegyvernemenként sem kompatibilisek egymással, kiesésük esetén szövetségesi egységgel nem pótolhatók.

Káncz Csaba

De Trumppal akkor is meg kell egyezni, mert ha hirtelen csökkenteni akarná erőit a kontinensünkön, akkor az a teljes európai biztonsági rendszer megrendülését vonná maga után.

Hazánk számára sem érdektelen, hogy a már amúgy is felhevült Balkán rövid időn belül „belobbanna”, amelynek keretében kis és közepes helyi fegyveres konfliktusok halmazává alakulna.

Abban a közegben a Törökország felől nyomuló iszlamizáció még gyorsabban terjedne. Ezt pedig Moszkva sem tűrné tétlenül…

Párizs már különúton jár

Az amerikai sajtóban a Forbes vette górcső alá a hétfői francia-orosz csúcstalálkozót és kidomborította ennek kapcsán a NATO-n belül növekvő, elkeseredett geo-stratégiai versengést. A párizsi csúcstalálkozó Trump közel-keleti körútja után történt, amelynek során az amerikai elnök egy agresszív pro-szaúdi és egyben Irán-ellenes vonalvezetést követett. A Forbes szerint ez rámutatott Washington és névleges európai szövetségesei közötti stratégiai és energetikai rivalizálásra.

A vezető amerikai lap figyelmeztet, hogy Macronnak nagyobb szüksége van Putyinra, mint Trumpra. A Forbes szerint a zárt ajtók mögött Párizs és Moszkva jól kijön egymással, még pedig két ok miatt is. Egyrészt, sok franciát borzasztóan zavar az orosz szankciók ügye. A másik ok – és ez jóval fontosabb - a francia-iráni gázkitermelési megállapodás a francia energia-óriás, a Total S.A. részéről. Mára a Total S.A. lett az egyik legnagyobb iráni gázkitermelő, márpedig Moszkva a legjobb barátja Teheránnak. Mivel Párizs nem bízik az amerikaikban Irán ügyében, ezért az oroszokhoz közeledik.

Káncz Csaba jegyzete