Európa lenagyobb atomerőműve körül is harcolnak Ukrajnában

Tüzérségi lövések érték pénteken az ukrajnai háborúban a zaporizzsjai atomerőművet, Európa legnagyobbját, amiért a szembenálló felek egymást vádolják. Enerhodar az orosz hadsereg kezén van március eleje óta, és Moszkva által kinevezetett vezetés irányítja. Az erőműben azonban ukrán szakemberek dolgoznak továbbra is. Az ukrán állami atomenergiaipari vállalat, az Energoatom a nap folyamán azt közölte, hogy az orosz hadsereg lövései eltalálták az erőművet, de az továbbra is működik - a hat reaktorból kettő termel -, és nincs radioaktív sugárzás. Ezzel szemben az orosz hadügyminisztérium azt állítja, hogy az ukrán erők lövései miatt radioaktív szennyezőanyag kerül a környezetbe. Szerintük lecsökkent az egyik reaktor termelőkapacitása, egy másik áramellátása pedig megszűnt.

Vlagyimir Putyin pénteken Recep Tayyip Erdoğannal találkozott, az orosz és a török elnök megbeszélései négy órán át tartottak. A hivatalos közlemény szerint a Szocsiban tartott megbeszélésen a felek a közlekedés, a mezőgazdaság, a pénzügy és az építőipar kapcsán állapodtak meg az együttműködések fokozásában. Egyes nyugati aggodalmak szerint ugyanakkor a tárgyalások célja az volt, hogy az oroszok megoldást találjanak a szankciók megkerülésére.

Folytatódott az ukrán gabona elszállítása, újabb három hajó hagyta el az ukrán fekete-tengeri kikötőket, ezel Nagy-Britanniába, Írországba és Törökországba tartanak. Olekszandr Kubrakov, Ukrajna infrastrukturális minisztere azt mondta, hogy az a tervük, hogy „a kikötők képesek legyenek több mint 100 hajó kezelésére havonta”.

Oroszország készen áll arra, hogy fogolycseréről tárgyaljon az Egyesült Államokkal. Mindezt azt követően jelezték, hogy Brittney Griner amerikai kosárlabdázót csütörtökön kilencéves börtönbüntetésre ítélték. A Kreml azonban kijelentette, hogy ezeket a tárgyalásokat a nyilvánosság kizárásával fogják lefolytatni.

Az Amnesty International kijelentette, hogy kitart azon vádja mellett, mely szerint Ukrajna civileket veszélyeztet azzal, hogy katonai támaszpontokat hoz létre lakónegyedekben. Tett mindezta a jogvédő szervezet azt követően, hogy az eredeti jelentésre a kijevi vezetés dühös választ adott. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálta az Amnesty-t a csütörtökön közzétett jelentés miatt, mondván, hogy a jogvédő szervezet érthetetlen módon tesz egyenlőség jelet Ukrajna, mint az agresszió áldozata és az orosz megszállók között.

Kanada 225 kanadai katonát és szakértőt küld Nagy-Britanniába, hogy újraindítsák az ukrán újoncok kiképzését – jelentette be a kanadai védelmi miniszter. 2015 óta Kanada 33 000 ukrán katonai és biztonsági személyzetet képzett ki, de februárban felfüggesztette a képzés egyes részeit.

Egy amerikai tisztviselő azzal vádolta Moszkvát, hogy hamis bizonyítékokat állít elő, hogy azt a látszatot keltsék, a közelmúltban ukrán hadifoglyok tömeges meggyilkolását egy orosz irányítású börtön elleni támadás során Ukrajna okozta. Kijev és Moszkva az utóbbi napokban egymást hibáztatták a kelet-ukrajnai Olenivka börtönét ért csapásokért.