A svájci jegybank feladta az 1,20-as euróval szembeni erős küszöb további védelmét, így a frank brutálisan felértékelődött. A forint történelmi csúcsra gyengült az euróval szemben, de pánikra azért nincs ok - Balatoni András szerint az viszont tisztán látszik, hogy tartósan berendezkedhetünk egy gyenge forintra és markáns volatilitásra.
Arról már többször beszéltünk, hogy a devizahiteleseket, hogy érinti ez az új helyzet, a lakáshitelesek már rögzített árfolyamon törlesztenek, de az autóhitelesek nagyon rosszul jártak az árfolyam ugrással. Kevesebb szó esett arról, hogy az államra hogy hat a lépés. Balatoni András, az ING vezető elemzője elmondta, hogy az állam devizaadóssága jelentősen megugrik ugyan az átértékelődés révén, de az MNB ezzel ellentétben nyereséget könyvelhet el a devizatartalék átértékelődése miatt.
A monetáris politika szempontjából Balatoni András szerint örülhetünk ennek a gyengülésnek: nincs infláció, így a leértékelődésből fakadó áremelkedés segít elérni az MNB inflációs célját. Mindemellett jótékony hatást fejthet ki a külső egyensúlyra, ezért a nettó export növekedés hozzájárulása továbbra is pozitív tartományban marad.
A drasztikus lépés egyik magyarázata Káncz Csaba, szakíró szerint az lehet, hogy a Svájci Nemzeti Banknál kivághatta a biztosítékot, hogy az új szabályozás szerint az euróövezeti államok óriásainál, így Rómánál és Párizsnál már nem érvényesíthető a költségvetési fegyelem, ami így az euró rejtett elértéktelenedésével jár együtt. Ráadásul az Európai Központi Bank várhatóan elindítja a mennyiségi enyhítést, ami azt jelenti, hogy több százmilliárd eurónyi többlet likviditást teremt, ebből a többletpénzből a svájci piacra is juthat. Megelőzendő, hogy eurómilliárdokat kelljen megvásárolnia a frank árfolyama védelmében, a svájci jegybank feladta korábbi elkötelezettségét.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2015. február 1-jei hatállyal Barcza Györgyöt nevezte ki az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatójának - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Barcza György jelenleg a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője és a Napi Gazdaság főszerkesztője, korábban az ING, majd a K&H Bank vezető közgazdásza volt.
Csak az állam dolgoztatja az építőipart. Igaz ugyan, hogy az építőipari termelés 8,8 százalékkal bővült éves alapon, de ez csak az állami beruházásoknak köszönhető. A KSH legfrissebb adatai szerint az épületek építése 6,3 százalékkal csökkent, míg az egyéb építményeké, utaké és vasutaké 23 százalékkal nőtt.
Elemzők szerint az uniós projektek fokozatos kifutásával az építőipari termelés is visszaesik, a lakáspiac pedig csak lassan fog ismét megindulni. Az új szerződések és a rendelési állomány egyaránt csökkent az építőiparban, amiből arra következtetett a szakértő, hogy a szektor elérte kibocsátásának a csúcsát és a következő időszakban inkább mérséklődésre lehet számítani.
Ez a „gig economy.” 
