A K&H anyabankja, a belga KBC-csoport bejelentette, hogy egyszeri, 49 milliárd forintnyi céltartalékot képez a múlt héten elfogadott devizahiteleseket mentő törvény miatt. Ezt már a második negyedéves eredményből levonják. A bank szerint ezen felül további 70 millió euróval, azaz bő 21 milliárd forinttal lehet számolni attól függően, hogy milyen szabályok szerint kell elszámolniuk az ügyfelekkel. Azt is fontosnak tartották közölni, hogy a bankcsoport továbbra is elkötelezett Magyarországgal szemben, és a magyar leánybank tőkehelyzete nem rendül meg a veszteségek ellenére sem.
A piacot nem érte váratlanul a bejelentés: a bank kevesebb mint 1 százalékos mínuszban nyitott. Úgy látszik, a befektetők már elkezdték beárazni a devizahiteles veszteséget.
Rendesen megfejik a pénzintézeti szektor tehenét – nyilatkozta a CNBC-nek az Erste Bank vezére. Andreas Treichl azután nyilatkozott, hogy múlt héten profit warningot jelentettek be. A bank nagyjából másfél milliárd eurós veszteséget jósol magának 2014 végére.
A bankvezér úgy foglalta össze az elmúlt néhány év tapasztalatait a magyar kormányzattal, hogy idézem: "addig fejik a bankokat Magyarországon, ameddig csak lehet, de azért nem vágják le". Szerinte a bankok már túl vannak a devizahiteles ügy nehezén, "a megpróbáltatások lassan véget érnek".
Az indulás óta alig nőtt az ingyenes készpénzfelvételre jelentkezők száma – derült ki a Privátbankár.hu kérdésére adott banki válaszokból. A legtöbben január 20-ig kérték a havi kétszeri, ingyenes készpénzfelvételt – közölték az OTP-nél. A Budapest Banknál viszont folyamatosan nő az igénylők száma, ám ez elsősorban az új számlanyitásokat érinti. A banki tapasztalatok alátámasztják a MasterCard közelmúltban publikált felmérésének adatait: a kártyatulajdonosok 86 százaléka nem akar, vagy nem tud havonta 150.000 forintot felvenni.
Kis mértékben csökkentek Magyarország nemzetközi tartalékai: májusban még 2,5 éves csúcson álltak tartalékaink, júniusban 195 millió euróval csökkent a jegybank nemzetközi tartaléka, ami azonban még így is több mint 36 és fél milliárd euróra rúg - derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.
A Népszabadság úgy tudja, hogy a szolgáltatóknak is kötelező lenne online pénztárgépet használniuk. Fodrászok, műkörmösök, majd idővel a taxisok is átállhatnak az új rendszerre. A kereskedőknél, a kisboltokban, a benzinkutaknál, az áruházakban, a szállodákban, a vendéglátóhelyeken és a gyógyszertárakban lassan befejeződik a kasszacsere.
Új piacokat kell keresni, ha továbbra is érvényben marad az orosz embargó a sertéshús és az élő állatok bevitelére. Az intézkedés az elmúlt hónapokban 580 millió euró értékű exportkiesést okozott az uniós sertéstenyésztőknek - írja a Világgazdaság. Magyarország – akárcsak a többi uniós állam – csak a harmadik országokba, illetve az Egyesült Államokba tud exportálni, de ez sok esetben nem kifizetődő. Hiába van igény Japánban, Dél-Koreában vagy más távol-keleti országban az árura, a szállítási költség miatt nem sok cég tud élni a lehetőséggel. Szakértők szerint ha rövidesen nem rendeződik a helyzet, az Európai Uniónak új piacokat kell találnia, vagy exporttámogatást kell adnia a sertéstenyésztőknek.
Estére erőre kapott a magyar fizetőeszköz. 
