A londoni üzleti napilap online kiadásán megjelent beszámoló felidézi, hogy a tagországok 7 milliárd dollár folyósítására tettek ígéretet a Béketanács gázai segélyprogramja számára, és Trump külön 10 milliárd dollárnyi hozzájárulást helyezett kilátásba az Egyesült Államok részéről. A Financial Times által idézett, a helyzetet ismerő források szerint azonban a tanács hivatalos pénzügyi alapjába – amelyet négy hónappal ezelőtt hoztak létre a Világbank kezelésében – a tagok még egyetlen dollárt sem fizettek be.
A lap szerint a Béketanácsnak van egy másik számlája is a JP Morgan amerikai pénzügyi szolgáltatónál, és ide már érkeztek folyósítások. Ennek a számlának a kezelését azonban – ellentétben a Világbank által vezetett hivatalos alappal, amely beszámolással tartozik az adományozóknak – semmiféle független átláthatósági követelmények nem szabályozzák. A Béketanács egyik illetékese a Financial Timesnak elmondta, hogy a szerveződés számára sok finanszírozási módot hoztak létre, köztük a világbanki mechanizmust, de „ez idő szerint az adományozók más lehetőségek alkalmazása mellett döntöttek”.
Az illető szerint a Béketanács majd egy „megfelelőnek ítélt időpontban” tesz jelentést pénzügyi helyzetéről saját igazgatótanácsának, amelynek amerikai kormányilletékesek és más tanácsadók a tagjai.
Fotó: MTI/EPA/AP pool/Alex Brandon
A Financial Times értesülése szerint Marokkó egyelőre 3 millió dollárral, az Egyesült Arab Emírségek 20 millió dollárral járult hozzá a Béketanács bolgár főképviselője, Nikolaj Mladenov hivatalának és a Gázai övezet irányítására létrehozott palesztin testület munkájának finanszírozására.
Az Egyesült Arab Emírségek emellett 100 millió dollárt folyósított egy új gázai rendőri erő tagjainak kiképzésére, de ez a program még nem kezdődött el, és az erre érkezett pénzeket befagyasztották – írta két forrást idézve a Financial Times.
A lapnak a Béketanács szóvivője elmondta, hogy a testület megkezdte a pályázatok kiírását a gázai biztonsági és újjáépítési programokra, de szerződések még születtek, „jórészt azért, mert még nem kezdtük el működésünket Gázában”. A szóvivő szerint ennek oka az, hogy az övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet még nem szerelte le fegyverzetét.
A Hamász 2023. október 7-én Izrael déli térségeiben példátlan terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, több mint háromezren megsérültek, és a szervezet fegyveresei Gázába hurcoltak 251 túszt, akik közül sokan szintén meghaltak. Izrael ezután kiterjedt hadműveleteket kezdett Gázában azzal a meghirdetett céllal, hogy felszámolja a Hamász politikai és katonai szervezetét. A Financial Times felidézte, hogy az Európai Unió, az ENSZ és a Világbank legutóbbi felmérése szerint a következő évtizedben több mint 70 milliárd dollárra lenne szükség a Gázai övezet újjáépítésére.
(MTI)
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
