Nem sok hiányzott ahhoz, hogy mindössze egy napig éljen a forint euróval szemben hétfőn felállított történelmi negatív rekordja. Azt követően ugyanis, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa által 15 órakor közzétett közleményéből kiderült, a jegybank nemhogy a 0,9 százalékos alapkamatán nem változtatott, de egyéb módon sem reagál sem a hazai fizetőeszköz jelentős gyengülésére, sem a múlt év végén meglódulni látszó inflációra, a forint az euróval szemben ismét a 338,75-ös szint közelében cserélt gazdát.
Mindössze annyi a változás a koábbiakhoz képest, hogy a jegybank januárral szemben már az első negyedévre várja az infláció tetőzését, bár ez sem meglepetés, miután erről korábban már Nagy Márton alelnök beszélt. Az pedig, hogy a korábbi közleménnyel szemben most már nem az inflációs kilátások jövőbeni alakulását, hanem annak tartós megváltozását tekintik meghatározónak, arra utal, az MNB nem reagál arra, ha a pénzromlás átmenetileg 1 százalékponttal jobban meghaladná a 3 százalékos inflációs célját – vagyis kilépne abból a toleranciasávból, amely esetén korábban lépéseket helyezett kilátásba.
A koronavírus megjelenését a bizonytalanságokat fokozó tényezőként említi a jegybanki közlemény, amelynek terjedése a globális növekedési kilátások újbóli romlását és a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülést okozhatja. Ám egyelőre ezzel kapcsolatban sem helyezett kilátásba lépéseket.
Ám mintha a gyakorlat eltérne az elmélettől. Az MNB ugyanis januárban két alkalommal is csökkentette a bankrendszeri többletlikviditás teljes állományát, amit az Equilor Befektetési Zrt. a monetáris politika normalizációja felé tett, igaz, nagyon apró lépésként értékelte, magyarán, enyhe szigorításként. Ugyanakkor az első negyedévre meghatározott 300-500 milliárd forintnyi kiszorítandó likviditás mértékén nem változtattak.Amíg a jegybank nem látja tartósan veszélyben az inflációs célszint toleranciasávjának felső szélét (4 százalék), nagy valószínűséggel nem fog határozott lépéseket tenni – vélik az Equilornál. Hozzátéve ugyanakkor, hogy "a forintgyengülés ütemének intenzívebbé válása nem lenne túl komfortos, így ez esetben jelzésértékű beavatkozás(ok)ra sor kerülhet".
A CIB Bank gyorselemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy a közlemény az eddigiekkel megegyezően nem említette külön a forint árfolyamát. Ami szerintük a tartósság hangsúlyozásával együtt továbbra is arra utalhat, hogy ameddig a forint gyengülése nem gyorsul fel és a gyengébb árfolyam fogyasztói árakba való átgyűrűzése nem erősödik számottevő mértékben, a jegybank önmagában a forint árfolyama miatt nem módosítja a kamatkondíciókat, legfeljebb a kiszorítandó forintlikviditás mértékén változtat.
Más kérdés – tehetjük hozzá –, hogy a 339-es szintet euróárfolyam megközelítése nem értékelhető-e a forintgyengülés felgyorsulásaként.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
