A tárca tájékoztatása szerint az export túlnyomó része szövetséges és partnerországokhoz irányult. Ukrajnával együtt az Európai Unió, a NATO és az atlanti szövetség tagországaival egyenrangú partnerállamok, valamint Dél-Korea és Szingapúr összesen mintegy 11,6 milliárd euró értékben importált Németországból, ami a teljes összeg hozzávetőleg 84 százalékának felel meg.
Az exportengedélyek oroszlánrészét, közel kilencmilliárd eurót kizárólag az EU-ban és a NATO-ban lévő szövetségesek, valamint az azokkal egyenrangú országok kapták, míg a fejlődő országokra körülbelül 2,9 milliárd euró jutott.
A teljes engedélyezett exportból a fegyverek értéke mintegy 9,6 milliárd eurót tett ki, az egyéb haditechnikai eszközöké pedig hozzávetőleg 4,3 milliárd eurót. Ukrajna után az Egyesült Államok volt a második legnagyobb célország több mint 1,6 milliárd euró értékű engedéllyel, ezt követte Hollandia 1,3 milliárd euróval, majd Csehország és Litvánia egyaránt mintegy 1,2 milliárd euróval. Izrael számára körülbelül 800 millió euró értékű exportot hagytak jóvá, amelynek döntő része egy haditengerészeti projekthez, valamint a Bundeswehr érdekében megvalósuló német-izraeli vállalati együttműködésekhez kapcsolódik.
Fotó: DepositPhotos.com
A kézifegyverek és kézifegyver-alkatrészek exportengedélyeinek értéke mintegy 120 millió euró volt. Ennek hozzávetőleg 97 százaléka EU-, NATO- vagy a NATO-val egyenrangú partnerországokba – köztük Japánba, Svájcba, Ausztráliába és Új-Zélandra – irányult.
A német gazdasági minisztérium hangsúlyozta, hogy a fegyverexportokról minden esetben egyedi elbírálás alapján, kül- és biztonságpolitikai szempontok mérlegelésével dönt a kormány.
(MTI)
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
