Az idén a kedvező pénzpiaci környezetben a kamatszínvonal csökken, a forint erősödik, a GKI szerint a folyamat azonban jövőre megfordul.
A kutatóintézet előrejelzése szerint az amerikai költségvetésről született átmeneti megállapodás okozta megkönnyebbülés, valamint a Fed egyelőre folytatódó laza monetáris politikájának hatására a forint viszonylag erős, a monetáris tanács kitart az alapkamat rendszeres csökkentése mellett.
A GKI szerint ugyanakkor az amerikai pénzpolitika előbb-utóbb szigorodni fog, és az így már nagyon alacsonynak minősülő magyar kockázati felár a forint gyengülésében, ezzel párhuzamosan a kamatcsökkenés leállásában, majd emelkedő kamatciklus beindulásában jelenik meg. A gazdaságkutató szerint a bizonytalanságot, és ezzel az elvárt hozamot befolyásolhatja a választási gazdaságpolitika, például a devizahitelekkel kapcsolatos döntés jellege is.
Magasabb kamattal számolnak jövőre
A kutatóintézet szerint kedvezőtlen, hogy a magyar devizatartalék 2013. szeptember végén csak 30,2 milliárd euró volt, ami 2011 végéhez képest 7,5 milliárd euró, 20 százalékos csökkenés. A GKI szerint ez már a kockázatosan alacsony szint közelében van, ezért - és az egyelőre viszonylag alacsony nemzetközi kamatok miatt - indokolt lenne még idén újabb devizakötvények kibocsátása. Ennek következtében viszont emelkedne a GDP-arányos államadósság, ami szintén növelné a kockázatokat.
A parlamenti választások előtt 300 forintnál is erősebb, majd 2014 második felében - a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válása esetén - 290 forint körüli euró-árfolyam valószínű a mainál valamivel magasabb kamatszint mellett - vélekedik a GKI.
Áremelési hullámra számítanak
A magyar infláció szempontjából kedvező a világpiaci nyersanyagárak csökkenése, az EU-ban mért áremelkedés mérséklődése. A kutatóintézet szerint a hatósági rezsicsökkentés mérsékli, a telefonadó, közműadó, e-útdíj, tranzakciós illeték, megemelt hatósági dohány-árrés begyűrűzése pedig növeli az áremelkedés ütemét. A GKI szerint a választások után áremelési hullám elindulása valószínű.
Az intézet szerint a hazai infláció leszorításával sikerült elérni az EU átlagát, de fenntarthatatlanul, és rengeteg káros mellékhatással. A GKI 2013 egészére 1,9 százalékos, 2014-re 2,5 százalékos inflációt vár.
A gazdaságkutató szerint a foglalkoztatásban érdemi gazdasági növekedés híján egyelőre nem lehet számítani javulásra. A közmunkások száma a tél folyamán tovább emelkedik, ami statisztikailag javítja a foglalkoztatottságot. A GKI azzal számol, hogy a munkanélküliségi ráta az idén 10,2 százalék, jövőre 10,7 százalék lesz.
A kevés beruházás is fékezi a növekedést
A reálkeresetek idén és jövőre is 2-2 százalékkal emelkednek, a fogyasztás azonban a lakosság eladósodottsága és óvatos magatartása miatt csak 0,5 illetve 1,5 százalékkal.
A GKI szerint az üzleti bizalom hiánya miatt a beruházások az idei stagnálás után jövőre is csak 2 százalékkal nőnek, alapvetően az EU-forrásokból finanszírozott állami fejlesztések hatására. Az immár 17 százalék alá süllyedt beruházási ráta a régióban évek óta a legalacsonyabb, ami egyben a következő évek növekedési lehetőségét is behatárolja.
GKI: lesznek itt áremelések tavasszal
A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a tavalyi recessziót az idén minimális, 0,3 százalékos növekedés, majd jövőre 1,3 százalék körüli, a régiós átlagtól továbbra is elmaradó fejlődés követi.
A hétfői záróértékéhez képest minimálisan erősödött. 
