Bár sokan túlzott várakozással tekintettek az EU-csatlakozás elé, hogy aztán csalódottságukban átálljanak a fanyalgók táborába, ám uniós tagságunk alapvetően sikertörténet – írja a Magyar Nemzetben Győri Enikő. Az EU-ügyekért felelős államtitkár szerint tény, hogy mintegy 7200 milliárd forintnyi uniós forrás érkezett hazánkba 2004 és 2012 között; azaz több mint háromszor annyi pénz, mint amennyit befizettünk ez idő alatt a közös kasszába. Az elmúlt években utak, kórházak, oktatási és kulturális intézmények újultak meg és épültek fel az ország minden szegletében. A Zeneakadémiától a Margit hídon át a négyes metróig, a szegedi Dómtól a debreceni Nagytemplomig számtalan közberuházás valósulhatott meg az EU-nak köszönhetően, és jutott sok vállalkozás fejlesztési forráshoz. A magyar vidék és a gazdák is komoly lehetőséget kaptak a közös agrárpolitikából nekik juttatott forrásokból, aminek Magyarország az egyik legnagyobb haszonélvezője egész Európában. Az egységes piac előnyeit azzal érdemes összevetni, hogy milyen is volt remegő gyomorral átkelni a határon, és milyen ma szabadon utazni, tanulni, munkát vállalni az EU-ban, milyen érzés, hogy fogyasztóként, utasként szigorú szabály ok védenek minket a kontinensen.
Az már más kérdés, hogy magyar szempontból az uniós tagságot lehetett volna jobban, sokkal jobban csinálni – foytatja az államtitkár. A visegrádi országokkal összehasonlítva az látható, hogy míg 2004-ben másodikok voltunk a fejlettséget, jólétet legjobban kifejező, úgynevezett vásárlóerő-paritáson alapuló GDP-adatokat figyelembe véve, azóta mi alig tudtunk növekedni (az uniós átlag 63 százalékáról 67 százalékra jutottunk), mára holtversenyben az utolsó helyen kullogunk. A sokkal mélyebbről (57 százalék) induló, a kilencvenes évek második felében az akkori amerikai külügyminiszter által még Európa sötét foltjának nevezett Szlovákia 2006-ban utolért minket és most 76 százalékon tart. Lengyelországot, egyetlen uniós tagállamként a legrosszabb évben sem vetette vissza a válság, egy évtized alatt 52-ről 67 százalékra jutva ért be minket. Elszegényedtek a magyar háztartások, nőtt az államadósság.
Ütemvesztés
Az európai konjunktúra éveit nem sikerült meglovagolni. Az akkori szocialista-liberális kabinetek markáns kül- és EU-politikai célok nélkül sodródtak, ígérgettek és élték fel a jövőt azzal, hogy hagyták mérhetetlenül elszállni a költségvetési hiányt. A második Orbán-kormány színre lépése óta 180 fokos fordulat következett be a magyar belpolitikában és EU-politikában egyaránt – írja Győri Enikő. Az elmúlt négy évben - mindenki tudja - megvívtuk a magunk csatáit, az eurorealizmus számunkra nem csupán azt jelenti, hogy az érdekeinket szem előtt tartva politizálunk az európai színtéren. Hanem azt is, nem engedjük, hogy Európa rossz irányba induljon el. Az európai projekt - dacára az elhúzódó válságnak - szerencsére még mindig nem vesztette el teljesen a varázsát. A közvéleménykutatások szerint a viharos évek ellenére a magyar emberek legnagyobb hányada még mindig úgy látja, hogy az európai projekt az összes probléma ellenére az ő érdekeit szolgálja - – írja az államtitkár.
A hozamlejtőn nincsen fék. 
