|
| Kocatepe mecset, Ingolstadt, fotó: Wikimedia Commons |
Michael Blume német vallástudós szerint az iszlám nagy átalakulás előtt áll, sokan elhagyják vallásukat, másoknak problémát okoz annak összeegyeztetése a valós élettel – írta a Focus Online. Szerinte a könyvnyomtatás 1485-ös betiltása az addig haladó iszlám kultúra megmerevedését okozta, és nagy szakadék kialakulását a tradicionális és modern iszlám irányzatok között.
Ami a hétköznapi életet illeti, példának azt hozta fel, hogy Irakban sok arab vallási ünnepeken a kurd területekre utazik, mert az ünnepléshez számukra az alkohol fogyasztása is hozzátartozik. Ami lakhelyükön, konzervatív területeken büntetett. Még családon belül is előfordul, hogy egyesek hangos radikálisok, mások eltávolodtak az iszlámtól vagy kételkednek benne.
Egyre kevesebben imádkoznak
A Németországban élő muszlimok 35 százaléka mondta azt, hogy naponta imádkozik, ez az újonnan érkezett bevándorlók között 55 százalék. A bevándorolt törökök körében az arány 27 százalék, a Németországban született utódaik között már csak 18. Nő a fejkendő viselését elutasító nők aránya, pedig ettől kezdve nem tekintik őket többé muszlimoknak.
A tudós egyszerre látja az iszlám radikalizálódását egyes területeken, másutt viszont csendes visszahúzódását. Az iszlám reformjáról nyilvánosan kevés szó esik, inkább szűk körben vagy az interneten fordul elő. Egyiptomban azonban már nyilvánosan is vitatkoznak róla a médiában.
Összeesküvés-elméletek
A radikális iszlám hívei különböző összeesküvés-elméletekkel magyarázzák a világ problémáit, mint a szegénységet, háborút és terrort, ami persze nem old meg semmit. (Hasonlóan gondolkodik sok szélsőséges keresztény is – a szerk.) A vallástudós szerint a muszlim vezetőknek nyílt vitát kéne folytatniuk vallásuk modernizálásáról. De a nyugati világnak is át kéne gondolni azt a stratégiáját, amelynek során kritizál egyes rezsimeket a terror támogatásáért, majd üzletel velük, például olajat, gázt vásárol.
|
| Modern mecset Berlinben (Wikimedia Commons) |
A 30 éves háború változata?
Gyors megoldás nincsen, sok évig eltarthat a helyzet rendeződése, és „addig még sok olaj és vér fog folyni” – írta a Focus. A szakember az európai 30 éves háborúhoz hasonlította az iszlám vallásúak egymás közötti harcát, ahol a katolikusok és a protestánsok irtották egymást évtizedeken keresztül, míg bele nem fáradtak. De a muszlimok ettől még messze vannak – fejezi be a tudós.
Az iszlám nemcsak nem egységes, állítólag sokszínűbb, mint a kereszténység, nagyobb különbségek vannak az egyes irányzatai között. Azt sem mondható, hogy ne próbálnák megújítani, a Wikipedia több tucatnyi haladó és liberális mozgalmat sorol fel. Az iszlám megreformálására irányuló törekvések már a 19. században, az akkori nagy változások nyomán felerősödtek.
Keményvonalas reformerek
Az interneten nézelődve vannak, akik szerint az iszlám nem reformálható meg, mások szerint viszont ennek nincs semmi komoly akadálya. Megint mások szerint vigyázzunk, mit kívánunk, és emlékeztetnek arra, hogy az Iszlám Állam vezetője vagy Szaúd-Arábia egy 18. századi vallási vezetője is egyfajta reformerként léptett fel. Sok helyütt pedig iszlám származású ateisták tömegeiről beszélnek, egy brit riport itt, német statisztikákról pedig itt írtunk.
Az ukrán elnök garanciákat követel. 
