Megkezdte az ország nevének megváltoztatását célzó alkotmánymódosításokról szóló utolsó vitáját a macedón parlament szerdán, és amennyiben a képviselők megszavazzák az alaptörvény megváltoztatását, úgy az országot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni.
Az alkotmánymódosításhoz kétharmados többségre van szükség, vagyis a 120 tagú törvényhozás legalább 80 képviselője igennel kell, hogy szavazzon. Ez az utolsó előtti lépés a macedón-görög névvita lezárási folyamatában, ezt követően már csak a görög parlamentnek kell ratifikálnia a tavaly júniusban a két ország között megkötött megállapodást, és ezzel elhárulnak az akadályok Szkopje euroatlanti integrációja elől.
Az alkotmánymódosításról korábban már kétszer is szavaztak a szkopjei politikusok, októberben az alaptörvény módosításának megkezdéséről voksoltak, ehhez is kétharmados támogatottságra volt szükség. Akkor 80 képviselő voksolt igennel, 39 pedig nemmel. Decemberben pedig a módosító indítványok szövegéről szavaztak, ehhez már egyszerű többség is elég volt. A szerdán kezdődött parlamenti vitát a legkésőbb jövő keddig le kell zárni.
A szélsőjobb tiltakozik
A névváltoztatást ellenzők szerdán a szkopjei parlament előtt tiltakoztak. Hrisztijan Mickoszki is, a legnagyobb ellenzéki párt, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) elnöke a tüntetőkkel közölte: pártja nem vesz részt az alkotmánymódosításról szóló vitán, mert azon éppen a macedón identitás megszüntetéséről szavaznak.
A politikus emlékeztetett arra, hogy az ország nevének megváltoztatásáról szóló népszavazás sikertelen lett, vagyis a kormányzó szociáldemokraták, élükön Zoran Zaevvel nem kapták meg a kellő támogatást az állampolgároktól erre a lépésre. A kormányfő egyébként reményének adott hangot, hogy a szavazás sikeres lesz, és a javaslat megkapja a szükséges kétharmados támogatottságot.
Régi vita
A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.
A Beneš-dekrétumok vitatását kriminalizáló törvény ellen. 
