Az Európai Bizottság közzétette azt a táblázatot, amelyben az szerepel, melyik tagállamnak hány menekültet kellene befogadnia. Összesen 120 ezer főről rendelkezik a Bizottság javaslata, akik jelenleg Olaszországban, Görögországban és Magyarországban vannak. Ez alapján 57 ezer menekültet elvinnének Magyarországról. Más kérdés, hogy eddig 158 ezer embert regisztráltak hazánkban, 90 százalékuk már nincs nálunk, így nehezen érthető, kiket kell átvenni tőlünk.
Sokan riogatnak attól, hogy elmuzulmánosodik Európa. Nos – mint összeállításunkból kiderül – a számok szerint sem a betelepülők száma, sem a migránsok közötti születések száma nem mutat olyan trendet, amely okán az izgalom legkisebb nyomának is nyomnia kellene bármely európai ország polgárát.
Ráadásul, még hasznot is lehet húzni a népvándorlásból. Nem először szembesül menekültválsággal Németország – ezért pontosan tudják, mekkorát nyerhetnek az olcsó munkaerőn, ha időben eszmélnek. Debreczeni Csaba az Equilor Alapkezelő blogján közzétett friss posztjában írt arról, miért nyerhet nagyot a német gazdaság az Európát elárasztó menekülthullámon.
Egyelőre nem a menekültekben látja a megoldást a MGYOSZ, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy egyre gyakoribb, hogy a magyar cégek bővíthetnék piacukat a megfelelő kereslet nyomán, de kapacitásuk bővítéséhez, technológiai fejlesztéseikhez nem találnak elegendő és/vagy megfelelően képzett munkaerőt, és gondot okoz, hogy megtartsák alkalmazottaikat, illetve a (külföldre vagy belföldre) távozókat pótolják. Közben a közszférában foglalkoztatottak száma nem csökken. A szervezet javaslatokat tett.
Persze, ha új beruházások is lennének, még több munkás kéz is kellene. E tekintetben érdekes a vita, hogy akarnak-e beruházni és hitelt felvenni a bankoktól a cégek, illetve, hogy a bankok nem adnak-e kölcsönt. A nap folyamán két bank is vitába szállt az MNB véleményével. A 15,9 milliárdos eredményt elérő K&H vezérigazgatója, Hendrik Scheerlinck arról beszélt, hogy 52,4 százalékos hitel/betét mutatójuk okán mindenképp hiteleznének, ám mind a kkv-, mind a nagyvállalati felmérésük szerint mélyponton van a cégek beruházási kedve. Szabó István, a CIB vállalati üzletágvezetője szerint ugyanakkor azért furcsa azt hallani, hogy a bankok nem hiteleznek, mert az nhp és az Eximbank támogatott konstrukciói is a bank könyveiben jelennek meg és a kockázatot is ők futják.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,36 pontos nyitás után emelkedett szerda kora délutánig.
