A K&H Bank 15,9 milliárd forintos nyereséggel zárta az első félévet – jelentette be Hendrik Scheerlinck, a bankcsoport vezérigazgatója. A szakember szerint a devizahitel elszámolás negatív hatását (alacsonyabb nettó kamatbevétel és volumenek) az emelkedő bevételek, a csökkenő hitelkockázati költségek és a szigorú költséggazdálkodás ellensúlyozta. A bank tőkearányos nyeresége 17,8 százalékos, ami igen stabil jövedelmezőséget jelez.
Mennek a hitelek...
A bank az első félévben 120,6 milliárd forintnyi hitelt folyósított, ezen belül az új jelzáloghitelek folyósítása 85 százalékkal bővült – a bank az első félévben 25,4 milliárd jelzáloghitelt helyezett ki, ami a piac 15,4 százalékának megfelelő összeg. A kiváltó hitelekből a K&H előzetesen 20 százalékot akart, jelenleg a július végéig a piac által kihelyezett 8,7 milliárd forintnyi kiváltó hitel harmadát már a K&H folyósította. A júliusban kiadott refinanszírozott hitelekből 42 százalékot folyósított a K&H.
A bank a kkv-kihelyezésekben 12 százalékkal tudott bővülni, a nagyvállalati hitelek terén – noha már az MNB is jelezte, hogy nagy visszafizetések voltak a piacon – a K&H megőrizte üzleti volumeneit. A bank az nhp II. keretében 162,1 milliárd forintnyi új hitelt helyezett ki, ami 20,7 százalékos piaci részesedést jelent a banknak. A hitelállomány (az elszámolás hatása nélkül számolva) a december végi 1432 milliárd forintról ennek ellenére 1401 milliárd forintra csökkent. Egy éve 1384 milliárd forint volt, így a piaci részesedés tekintetében a bank összességében egy év alatt 8,9 százalékról 9,1 százalékra tudta növelni részarányát. Ez a bővülés döntően a jelzáloghiteleknek köszönhető, ahol az egy évvel ezelőtti 11,8 százalékról 15,9 százalékra tudott nőni a bank részaránya. (A vállalati hiteleknél 8,9 százalékról 9,8 százalékra nőtt éves szinten a K&H részaránya, ám az említett nagyvállalati hitel változások okán márciushoz képest kissé csökkent a bank piaci súlya.)
A betéti oldalon 300 milliárd forintos növekedést regisztráltak a betétekben és a befektetési alapokban. A betétállomány 1667 milliárd forintot tett ki június végén, egy évvel ezelőtt 1580 milliárd forinton állt a mutató.
Egészségtelen hitel/betét arány
A hitel/betét arány ennek köszönhetően 52,7 százalékra módosult, ami a vezérigazgató szerint is túlzónak számít, ennek okán egyértelmű, hogy a bank hitelezni szeretne. Scheerlinck szerint ezt nehezíti, hogy csak a kkv-k 52 százaléka tervez beruházást egy éven belül – ez a bank által készített mutató, a kkv-index történelmileg legalacsonyabb mértéke. A nagyvállalatok esetében szintén a beruházási hajlandóság visszaesését mutatják a felmérések: míg korábban harmaduk tervezett fejlesztést, ma ez az arány mindössze 20 százalékos. A hiteligény egyértelműen csökkenő tendenciát mutat, az ügyfelek zöme olyan fejlesztésben gondolkodik, amihez uniós támogatást is bevonna, ám pályázatok nélkül aligha várható ezek felfutása – jelezte a vezérigazgató. Scherlinck szerint a lakossági oldalon reményre adhat okot, hogy a korábbi 100 ezer helyett idén 150-200 ezer lakáscsere történik, ráadásul a potenciál akár 300-400 ezer lakásvásárlást is jelenthet – ezekhez pedig hitelezni lehet. A szakember szerint a felújítások finanszírozása is új lendületet kaphat – ez a trend már a célzott személyi hitelek növekedése terén
|
A K&H Biztosító a második negyedéven 1,2 milliárd forintos eredményt realizált, ez 12 százalékkal marad el a tavalyi szinttől, ám az üzleti állományok szépen bővültek. A nem életbiztosításokból 12,3 milliárd forintos díjbevétel származott, ez 21 százalékos bővülést jelent és jelzi, hogy a K&H idén megint erős autóbiztosításokban. Az életbiztosítási területen 90,1 milliárd forint volt a díjbevétel, ami 13 százalékos bővülés a bázisadatokhoz képest. |
Rendben van a portfólió
A bank nem teljesítő hiteleinek aránya a portfólió 15,1 százalékára csökkent az egy évvel ezelőtti 16,2 százalékról, a hitelveszteségi ráta pedig megfeleződött, 0,5 százalék lett. A bank visszafogottan írt csak vissza céltartalékot az ügyfelekkel szembeni követelések esetében, ám a javuló portfólió okán kevesebb megképzésére volt szükség. Egy évvel ezelőtt 7,6, most 3,6 milliárd forint volt a hitelezési céltartalék-képzés. A lakossági hitelportfólióra nem gyakorolt érdemi hatást az elszámolás: a március végi 26,9 százalékról csak 26,8 százalékra javult a nem teljesítő hitelek mutatója. A vállalati portfólión belül nem változott a rossz hitelek állománya – 6,2 százalékuk számít nem teljesítőnek.
A K&H működési bevételei 9,7 százalékkal, ezen belül a kamatbevétel 11,1 százalékkal csökkentek. Ennek döntő része az elszámoláshoz és a forintosításhoz kapcsolódik: a bank kamatmarzsa közel harmadával csökkent. A kamat- és díjbevételek ugyanakkor 1,3 százalékkal nőttek.
A bankadó nélkül számított költség/bevétel arány 57,1 százalék lett, ez némi romlást jelentett egy évvel ezelőtthöz képest, ám ezt az elmúlt időszakban felvállalt folyamatok indokolttá tettek. A működési költségek önmagukban 0,9 százalékkal nőttek, ám a szanálási alap befizetései már 442 milliárd forintos addicionális költsége és a BEVA K&H-befizetésének 172 millió forintja. (A KH Securities külön fizet BEVA-díjat. Ha a külön befizetések nem lennének, a bank költségei 3 százalékkal csökkentek volna.
A tájékoztatón elhangzott, a Családi Otthonteremtési Kedvezményből (CSOK) 451 ügyletet jegyez a K&H, ezek döntő részéhez hitelt is igényeltek az ügyfelek.
Nem fáj az új forintosítás, októberre lesz döntés a jelzálogbankról
Autóhitelek elszámolása terén a K&H érintett portfóliója 10 milliárd forintos, ezért érdemi eredményhatása nem lesz az elszámolásnak – ráadásul, mivel az állomány 45,7 százaléka késedelmes, így (ha maradnak az előzetes elképzelések) túl sok többletpénzbe nem kerül majd az így csak piaci áron történő forintosítás.
Kérdésre válaszolva Scheerlinck elmondta: 6 héten belül hozza meg a döntését a K&H azzal kapcsolatban, hogy alapít-e jelzálogbankot vagy más megoldást választ.
Sürgősen az amerikaiakat követné. 
