A várakozásoknak megfelelően nem nyúlt az alapkamathoz az MNB Monetáris Tanácsa, de így sem maradtak teljesen változatlanok a kamatkondíciók, erről mi is beszámoltunk.
Azért buheráltak rajta
A jegybank összes mostani lépése a lazítást segíti: Oszlay András, a Takarékbank elemzője szerint míg a kamatfolyosó alsó széleként szolgáló overnight jegybanki betét kamata maradt -0,05%, a folyosó felső szélét jelentő egynapos fedezett hitelkamatot 15 bázisponttal 0,9%-ra csökkentette az MT, így a kamatfolyosó már nem egyszerűen aszimmetrikus az alapkamat körül, hanem az alapkamat maga is a kamatfolyosó felső szélén van.
Emellett az egyhetes fedezett hitel kamatát is csökkentette az MNB, a korábbi 1% helyett ez is 0,9%-os szinten áll a holnapi naptól. Mivel október óta az alapkamat mögötti fő instrumentumnak számító három hónapos betéti eszköz már nem áll korlátlanul rendelkezésre a likviditástöbblettel rendelkező bankok számára, az effektív kamatszint szerepét inkább a bankközi kamatok, azok közül is a 3- és 6-hónapos tölti be leginkább.
Miután a jegybank jelentős kereskedelmi banki szabad likviditást szorított már ki a jegybanki eszközökből, ezek a bankközi kamatok jelenleg jóval az alapkamat alatt vannak: a 3-hónapos és a 6-hónapos BUBOR jelenleg egyaránt 0,66%-os.
Amiért érdemes lesz holnap is figyelni
Ezekben még további csökkenés is bekövetkezhet az év hátralévő részében a szakértő szerint, hiszen a jegybank tovább folytatja a kereskedelmi bankok forrásának kiszorítását a jegybanki eszközökből. Holnap például 637 milliárd forint, még augusztusban elhelyezett három hónapos betét jár le, de az MNB legfeljebb 450 milliárdnyit fogad el a holnapi tenderen. A kamatok csökkentésével az MNB a hitelezés növelésére, illetőleg a külföldi források leépítésére igyekszik ösztönözni a bankokat, bár ez utóbbi már jelentős részben bekövetkezett.
Ürmössy Gergely, az Erste makrogazdasági elemzője szerint mindenképpen érdekes lesz figyelemmel követni a holnapi eseményeket, hiszen az előző alkalommal szándékos meglepetést okozott a Monetáris Tanács azzal, hogy a felkínált mennyiség helyett végül kevesebb likviditást fogadott be a bankrendszertől.
Kockázatos, ha nyugton maradnak?
A forint már a bejelentést megelőző órában gyengülőbe fordult az euróval szemben, és a 308 alatti szintekről a 309-es szint közelébe kúszott, a kamatdöntés bejelentése óta is itt tartózkodik.
Az alapkamathoz azonban vélhetően még jó ideig nem nyúl az MT, az infláció ugyan emelkedik az elkövetkező hónapokban, de az inflációs célkövetés időtávján belül nem fenyeget az inflációs cél elérése, pláne a meghaladása (bár a közeljövőben várható dinamikusabb bérnövekedés hatásait még nem tudtuk teljes körűen felmérni). 2018 második fele előtt a Takarékbank nem számít érdemi változásra a hazai kamatkörnyezetben.
Az Erste elemzője ugyanakkor felhívja a figyelmet: a gyors ütemű béremelkedés, illetve a ma bejelentett 2017-es minimálbér és garantált bérminimum emelés felfelé mutató inflációs kockázatokat hordoz, ami azt jelenti, hogy a Monetáris Tanács számára érdemes lenne megfontolni a lazító politika szüneteltetését, hiszen túl laza monetáris kondíciók a gazdaság túlfűtéséhez, később pedig a jelenleg vártnál korábban kezdődő és gyorsabb ütemű kamatemelési ciklushoz vezethet.
Az Equilor vezető elemzője, Kiss Mónika is óva int: mint ahogy lapunknak írta, az EKB december 8-án a 2017 márciusában lejáró kötvényvásárlási programjának sorsáról nyilatkozik majd, december 14-én pedig az amerikai Federal Reserve következő kamatemelését árazzák a piacok. Politikai feszültségek is keletkezhetnek, amennyiben december 4-én az olasz népszavazás Renzi lemondását és előrehozott választások kiírását hozná magával.
Ennyi jött össze a több országgal közös gyűjtésen.
