Pénzügykutató: 150-200 milliárd forintos kiigazítás kell
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa, a konjunktúrakutató intézet tájékoztatóján elmondta: a háztartások fogyasztása további egy százalékkal, a beruházások két százalékkal csökkennek ebben az évben, az infláció 3 százalékos lesz. A Pénzügykutató új prognózisában éves átlagban 290 forintos euróárfolyammal számol.
Nem elég a tartalék?
| Varga Mihály bízik abban, hogy 0,5-1 között lehet a növekedés idén, szerinte majd csak júliusban fog látszódni, hogy lesz-e szükség kiigazító csomagra. Csak olyan megszorítás képzelhető el a miniszter szerint, amely nem fogja vissza a növekedést. További részletek >>> |
Petschnig Mária Zita felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett 3 százalék alatti hiányt kétféle kockázat veszélyezteti: egyrészt makrogazdasági kockázat, amelynek összege 280 milliárd forint, és az adóbevételek elmaradásából fakadó 295 milliárdos megvalósíthatósági kockázat, ezért a 400 milliárd forint összegű tartalék befagyasztása mellett is 150 milliárdos kiigazításra van szükség, lehetőleg még az első negyedévben. A költségvetés általános, 100 milliárdos tartalékához már hozzá is nyúlt a kormány, az országvédelmi alapba pakolt hatalmas puffer azonban eddig érintetlen.
A ciprusi események figyelmeztethetnek: Magyarország védtelen lehet a fertőző hatásokkal szemben mint a tartós árfolyamgyengülés, mivel Magyarország jelenleg IMF-védőháló nélkül van - érvelt Neményi Judit, az intézet főmunkatársa. A monetáris tanács korábbi tagja szerint "bölcsességre utalna, ha az MNB kedden nem változtatna az alapkamaton" - ez azonban nem valószínű.
Az MNB valószínűleg nem veti be a nemkonvencionális eszközöket a monetáris politikában - tette hozzá Várhegyi Éva tudományos főmunkatárs.
