Így profitáltak a svédek a koronából

Példaértékű, ahogy Svédország kezelte a világgazdasági válságot - írta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a világ gazdasági helyzetét értékelő éves jelentésében. Ez többek között azért sikerülhetett, mert a skandináv ország nem tagja az euróövezetnek - áll a héten megjelent dokumentumban, amelyben a szervezet az országok fiskális működését vizsgálta.

Az IMF külön alfejezetet szentelt az országnak, "Tanulságok Svédországból" címmel. A környező gazdasági recesszió ellenére a skandináv ország azért tudta "tartani magát", mert tartalékokat halmozott fel a gazdasági fellendülés ideje alatt, amelyeket nehéz időkben fel tud használni. Emellett szabályozta pénzügyi intézményrendszerét, külön hangsúlyt fektetve a bankszektorra - írják.

A szervezet fontosnak tartotta kiemelni, hogy az ország független jegybankja iránt teljes a bizalom. (Svédországban a jegybank tevékenységét bizottságok értékelik, nemrégiben vizsgálták a 2008-as válság alatt tett intézkedéseit.) A jegybank az euróövezettől függetlenül tudta befolyásolni a kamatlábakat és az inflációt, amire az eurózóna országainak nincs lehetőségük - jegyezte meg az IMF.

Volt olyan időszak, amikor a jegybank 15 százalékkal tudta csökkenteni a svéd korona árfolyamát, ezzel lehetőséget adva az ország számára oly fontos exportiparnak. A pénznem szabadon mozgott, sokszor erősen veszített értékéből, ám a jegybank "agresszív" pénzügyi politikája hosszútávon sikeresnek bizonyult - írta az IMF.

Ugyanakkor számos svéd gazdasági és politikai elemző arra mutat rá, hogy ha nem lesz változás az amerikai és az euróövezeti válságkezelésben, akkor Svédországnak nehéz lesz egy robusztusabb fellendülés útjára lépni. Az országban a termelés és a foglalkoztatottság némileg visszaesett az augusztusban mérthez képest. Az ősz elején több dél-svédországi nagyvállalat jelentett be nagyszabású elbocsátásokat. A Volvo gyár nemrég hozta nyilvánosságra, hogy a buszgyártás egy részét Svédországból Lengyelországba helyezi át, hogy megtakarítást érjen el.