„November 15-én, kedden fogok tenni egy nagyon nagy bejelentést Mar-a-Lagóban” – mondta tegnap este híveinek Donald Trump az ohiói Daytonban.
Azt, hogy mit jelent majd be floridai választókörzetében, természetesen nem árulta el. „Nem akarjuk, hogy bármi is elterelje a figyelmet a holnapról” – tette hozzá, hiszen ma tartják a republikánusok sikerét ígérő törvényhozási választásokat az Egyesült Államokban.
A cél már 2024
Az exelnök egy két nappal korábbi kampányrendezvényen, Pennsylvaniában is tett egy erős utalást: „Nem fogom most megmondani. (…) Megígérem nektek, hogy nagyon, nagyon, nagyon rövid időn belül nagyon boldogok lesztek.”
Elejtett megjegyzései egy irányba mutatnak: visszatérhet a nagypolitika színpadára, 2024-ben pedig beszállhat a ringbe az elnökválasztáson.
Amerikai sajtóhírek szintén arról szólnak, hogy a nagy bejelentés jövő hét elején lesz. Trump így azonnal meglovagolná a republikánusok várható választási sikerét.
De mekkora esélye van arra, hogy négy év szünet után visszaköltözhessen a Fehér Házba?
Érdemes felidézni: a 2016-os választások előtt sokan aligha gondolták volna, hogy a festett szőke, milliárdos építési vállalkozó és televíziós showman gyakorlatilag nulla politikai tapasztalattal legyőzi demokratapárti vetélytársát, Hillary Clintont.
És mégis ez történt: 63 millió amerikai szavazott rá, amivel 304 elektori voksot szerzett.
Veteránok csatája
Négy évvel később erre még rátett kilencmillió szavazatot, 74 millió voksot besöpörve. A sikerhez azonban még ez is kevés volt, Joe Biden ugyanis minden rekordot megdöntött: 81 millió vokssal behúzta a választást.
Trump ugyan nem fogadta el a választás eredményét, csalódott és általa feltüzelt hívei 2021. január 6-án pedig megrohamozták és bevették a Capitoliumot, ez azonban a lényegen már nem változtatott: a veterán demokratapárti politikus lett az Egyesült Államok 46. elnöke.
Ami Trump esélyeit illeti, esetleges második ciklusának kezdetekor, 2025. januárban már 78,5 éves lesz.
Bár ez természetesen nem kizáró ok – Joe Biden is 78 évesen lett elnök –, azért ideális vezetői kornak sem mondanánk, gondoljunk csak a mostani elnök nyelvi botlásaira és mozgásorientációs problémáira. A kor alighanem mindkettejüknél valódi kockázati tényező.
De vannak ennél komolyabb dilemmák is.
Trump ellen két alkalommal is impeachment eljárás indult – mindkettő a Szenátusban bukott el –, az amerikai Igazságügyi Minisztérium vizsgálata a 2020-as választás eredményének megtámadása, valamint a Capitolium elleni attak ügyében Trumpot és belső körét is érinti, és vizsgálódik ellene az ügyben a Képviselőház bizottsága is.
Mindez persze nem akadályozza Trump elnöki terveit, legalábbis egyelőre.
A volt elnöknek – mint a Business Insider megjegyzi – továbbra is lojális és lelkes bázisa van. A Fehér Házból való távozása után is aktív maradt politikailag, és rendre tartja kampányszerű nagygyűléseit szerte az országban. (Elon Musk twitteres hatalomátvétele után pedig még a Capitolium-ostrom után felfüggesztett Twitter-fiókját is visszakaphatja.)
A múlt helyett a jövő
Az amerikai lap által megkérdezett, korábbi elnökválasztási kampányokban részt vállalt szakértők véleménye megoszlik arról, hogy Trump elnökjelölt lesz-e 2024-ben.
A szkeptikusok szerint ahhoz, hogy egyáltalán eljusson odáig – tehát megnyerje a republikánusok jelöltválasztását –, a múlt helyett a jövővel kellene foglalkoznia, és nem szabadna mániákusan azt hajtogatnia, hogy „elcsalták a választást”.
„A politika mindig a jövőről szól, nem a múltról, de ő ezt nem fogja fel,” mondta Charlie Black, John Kasich egykori kampánytanácsadója. Pedig a választókat jobban érdeklik az olyan aktuális, mindennapi életüket is komolyan befolyásoló tényezők, mint például a csúcsra pörgött infláció.
Más szakértők azt tanácsolják neki, hogy foglalkozzon többet a nem fehér szavazókkal. Bár utóbbiak hagyományosan inkább a demokratapárti jelölteket támogatják, Trump a körükben is népszerűbb lett 2020-ra 2016-hoz képest (becslések szerint szavazóinak negyede volt nem fehér legutóbb) – a latinók például egyre konzervatívabbak lesznek. Ez pedig valódi lehetőség a republikánus elnökjelölt számára, bárki is lesz az.
Bár Biden 2020-ban rekordszámú szavazattal nyert, amit 2024-ben sem lenne egyszerű feladat überelni, növelheti Trump esélyeit az is, hogy a jelenlegi elnök megítélése azóta sokat romlott.
Bár Biden a jelek szerint 2024-ben is beszállna a ringbe, korántsem biztos, hogy ezt a demokratapártiak engedni fogják. Nem csak a kora miatt – 2025. januárban már 82 éves lenne –, hanem azért sem, mert népszerűségi mutatója (az approval rating, amely azt mutatja meg, hogy jól vagy rosszul látja el feladatát az elnök az amerikaiak szerint) szinte folyamatosan esik regnálásának kezdete óta.
Könnyen megtörténhet
„Biden könnyen verhető, de Trumpnak mindenkinél nehezebb dolga lenne vele szemben, mivel a verseny róla szólna. Márpedig az aktuális elnökről kellene szólnia, főleg, ha az népszerűtlen,” mondta Mike DuHaime kampánytanácsadó, a Mad Global Strategy Group vezérigazgatója arra utalva, hogy Trump személyét az amerikaiak egy jelentős része továbbra is élesen elutasítja.
Tim Miller, Jeb Bush egykori kampányfőnöke ijesztőnek tartaná az exelnök újabb elnökségét, ugyanakkor szerinte az könnyebben megtörténhet, mint gondolnánk.
Útja a hatalomhoz „elég egyszerű”. Elég, ha a republikánus jelöltválasztáson nem lesz kemény kihívója, az elnökválasztáson pedig a körülmények – a gazdaság állapota, a demokratapárti jelölt személye – az ő malmára hajtják a vizet.
A Nagyító rovat korábbi cikkeit itt olvashatják.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter reagált Szijjártó Péter szavaira, miszerint kitiltott egy kárpátaljai származású drónparancsnokot Magyarországról. 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
