„Nem fogom most megmondani. (…) Megígérem nektek, hogy nagyon, nagyon, nagyon rövid időn belül nagyon boldogok lesztek” – így csigázta fel Donald Trump hívei érdeklődését szombaton az Arnold Palmer regioniális repülőtéren, Latrobe közelében.
Az amerikai exelnök hivatalosan azért érkezett a pennsylvaniai kisváros repterére, hogy – három nappal a képviselőházi és szenátusi választások előtt – kampányoljon a republikánus jelöltek mellett.
Ugyanakkor nem állta meg, hogy elhintsen néhány utalást a saját terveiről – mindenekelőtt arról, hogy ismét harcba akar-e szállni a Fehér Házért 2024-ben.
Hívei mindenesetre már a helyszínen véleményt mondtak a kérdésben. „Trump" 2024 feliratú zászlókkal, valamint „Trump nyert” és „Oroszlánok, nem bárányok” feliratú sapkákkal és pólókkal fejezték ki támogatásukat a 76 éves politikus mellett, aki a 2020-as vereségét feledtetve venné vissza az elnöki széket Joe Bidentől.
Amerikai sajtóhírek szerint a hivatalos megerősítésre sem kell már sokat várni: Trump belső köre azt fontolgatja, hogy a választások után szűk egy héttel, november 14-én jelentik be elnökválasztási kampányának kezdetét. Az időpont természetesen nem véletlen: a republikánus fenegyerek azonnal meglovagolná a sikert, amelyet az előrejelzések szerint a párt jelöltjei aratnak majd a mai választáson.
Republikánus fölény
De mi is a tétje a mai voksolásnak, és miért áll a zászló a republikánusoknak?
A „félidős" választásokat – ahogy angol elnevezéséből (midterm elections) is kiderül – az elnöki terminus közepén tartják az első novemberi hétfő utáni kedden, azaz a választók gyakorlatilag ítéletet mondanak a mindenkori elnök első szűk két évéről. Igaz, itt általában alacsonyabb a részvétel, mint az elnökválasztásokon, és míg általában a hatalmon lévő párt általában gyengül, addig az ellenzékben lévő párt erősödik – ez történt például 2010-ben, 2014-ben és részben 2018-ban is.
A 435 fős Képviselőházat teljes egészében újraválasztják, míg a Szenátusban a 100 képviselői hely mintegy harmadáért (idén 35-ért) folyik majd a harc. A választók tehát teljes egészében átírhatják az erőviszonyokat a törvényhozásban, és így nehéz helyzetbe hozhatják a regnáló elnököt.
Számos közvéleménykutatás, például a New York Times és a Siena College felmérése szerint is republikánus fölény valószínűsíthető: a választók 49 százaléka szavazhat Trump pártjának a jelöltjeire, és 45 százalék a demokratákéra.
Míg a nőknél kiegyenlített a két párt támogatottsága (47-47 százalék), addig a férfiaknál egyértelmű a republikánusok fölénye (50-45). Az egyéb jellemzőket tekintve a jobboldal a 45-64 év közöttiek (59-38), a fehérek (55-40) és a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők körében (54-39) népszerűbb, míg a baloldal a 18-29 év (52-40) és a 30-44 év közöttiek (50-41), a latinók (60-34) és a feketebőrűek (78-18), valamint a felsőfokú végzettségűek (55-41) között.
A republikánusoknak kedvez az is, hogy mintegy 10 százalékpontos előnyre tettek szert a nem elkötelezett, bizonytalan szavazók körében.
A demokratáknak jelenleg csak minimális többségük van a Képviselőházban (220-212), míg a Szenátus teljesen kiegyenlített – ha bejönnek az előzetes jóslatok, a republikánusok mindkét házban átveszik a hatalmat.
Népszerűtlen Biden
Ami az okokat illeti, az egyik tényező, hogy Joe Biden elfogadottsági indexe (ez az úgynevezett approval rating, amely azt mutatja meg, hogy jól vagy rosszul látja el feladatát az elnök az amerikaiak szerint) csaknem 60-ról 40 százalékra esett az elnökségének kezdete, 2021. január és 2022. október között a Gallup Intézet felmérése szerint. Az októberinél alacsonyabb értéket, 38 százalékot csak egyetlen hónapban, idén júliusban mértek.
Elnökségének hetedik negyedévét, a július-október közötti időszakot tekintve sem sokkal jobb Biden mutatója (42 százalék). Igaz, a Gallup szerint ez átlagos értéknek számít a korábbi elnökökhöz viszonyítva Jimmy Carterig visszamenőleg, Donald Trumpot is beleértve.
Az intézet az okokra utalva megjegyzi, hogy az elmúlt negyedévet továbbra is magas infláció és gázár jellemezte. Bár a gázár csökkent a június közepi csúcshoz képest, továbbra is meghaladja az egy évvel ezelőtti szintet. Igaz, a munkaerőpiac továbbra is jól teljesít, a munkanélküliségi ráta a legalacsonyabb 1969 óta.
Összességében ugyanakkor az amerikaiak még mindig inkább negatívan, semmint pozitívan ítélik meg Biden elnöki munkáját, népszerűtlensége pedig valószínűleg csökkenti majd a demokratapárti jelöltek esélyeit a mostani választásokon, írja a Gallup.
Infláció, bűnözés
Ami az inflációt illeti, bár a szeptemberi 8,2 százalékos érték alacsonyabb, mint számos más nyugati országban, az elmúlt másfél évben így is jelentős és csaknem folyamatos emelkedés figyelhető meg. Az albérleti díjak és az élelmiszerárak növekedése pedig szinte minden amerikait érzékenyen érint.
Ez, ahogy arra a Gallup is utalt, politikai szinten is lecsapódik: a Pew Research felmérése szerint a gazdaság továbbra is a legfontosabb téma a választók szemében.
Tíz megkérdezettből nyolc mondta azt, hogy a gazdasági feltételek rosszak vagy közepesek, és mindössze kettő tartotta azokat jóknak vagy kiválóknak.
A gazdaság után a demokrácia jövője, az oktatás, az egészségügy, az energiapolitika és a bűnözés a legfontosabb téma a választók szemében. A bűnözés kérdését például 10-ből 6 választó tartja nagyon lényegesnek a szavazata szempontjából.
Az éves statisztikák szerint 2021-ben 16,5 erőszakos cselekmény jutott 1000 amerikai, 12 évnél idősebb lakosra, ami megegyezik az előző évi adattal, és alacsonyabb a Covid-válságot megelőző évek rátáinál.
Ugyanakkor a legsúlyosabb bűncselekmény, a gyilkosságok száma jelentősen emelkedett a pandémia idején, és az előzetes adatok szerint ez a tendencia tavaly is folytatódott. A nagyvárosokban pedig az idei első félévben növekedett a rablások és a súlyos támadások száma.
Biden botlásai
Mindemellett – tesszük hozzá – a 83. évében járó elnök megítélésének az sem tesz jót, hogy viselkedésén egyre inkább meglátszik a kora, gondoljunk csak a rendszeres tartalmi és nyelvi tévesztésekre beszédeiben, valamint mozgásorientációs problémáira. (Ezeket például a Sky News Australia szokta rendszeresen szemlézni.)
Az aggályokra Biden két hete azt mondta: elég egészséges ahhoz, hogy egy második elnöki ciklust is bevállaljon, de azok a demokraták, akik aggódnak a kora miatt, választhatnak más jelöltet.
Érdekesség, hogy szinte napra pontosan ötven évvel (!) ezelőtt, 1972. november 7-én tartották azt a választást Delaware államban, amelyen Biden legyőzte a republikánus Caleb Boggsot (ő 1993-ben elhunyt). Ezzel akkor először került be a Szenátusba, amelynek 38 évig tagja volt.
Összegezve: a „félidős” választások esélyesei a republikánusok.
Valószínűsíthető sikerük jelentősen megnehezíti majd Biden következő két évét a törvényhozásban, és egyben megágyazhat Trump bejelentésének a Fehér Ház visszavételére tett kísérletről.
Aleksandar Vucic szerb elnök telefonon beszélt kedden Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével, majd meghívta Szerbiába. 
