Helyzetjelentésünket és esélylatolgatásunkat elsőként a legfontosabb kérdés megválaszolásával kezdenénk: pontosan miről is voksolnak majd az amerikaiak?
Az országban félidős választások lesznek, amely azt jelenti, hogy a 435 képviselőházi hely mindegyike, valamint a száz szenátusi hely nagyjából harmada keres majd új gazdát.
A képviselőházban jelenleg 220 demokrata és 212 republikánus képviselő ül, míg három hely üres. A szenátus esetében a helyzet sokkal kiegyensúlyozottabb, hiszen a helyek megoszlása 50-50 a két párt között, a döntő szavazatot Joe Biden alelnöke, Kamala Harris jelenti – ez persze a gyakorlatban nyilvánvalóan demokrata többséget jelent.
Hogy állnak a választások előtt a pártok?
A CBS News vasárnap közzétett modellje szerint a republikánusok készen állnak arra, hogy átvegyék az irányítást a képviselőház felett, mivel a párt visszaszerezte a vezetést egyes kiemelten fontos versenyekben néhány nappal azelőtt, hogy az amerikaiak november 8-án leadják szavazataikat. Ugyanakkor a várt 15 mandátumos republikánus előny szűkülhet, hogyha a demokraták utolsó nagy erőfeszítésével a héten még sikerül minél több fiatal szavazót megmozgatni és voksolásra bírni.
A FiveThirtyEight a közvélemény-kutatók előrejelzését összesítve jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a republikánusok valahol 220 és 240 hely köztit szerezhetnek meg, míg a demokraták esetében a 218 és 222 hely közti intervallum tűnik a legvalószínűbbnek – azaz gyakorlatilag kimondható, hogy nagy meglepetést jelentene, hogyha a képviselőházban nem republikánus többség lenne.
A szenátus esetében a zászló továbbra is a demokraták javára áll, ugyanis a legfrissebb adatok szerint 52-48 arányban elviszik majd a felsőházat: azonban a különbség itt is csökkent az elmúlt hónapokban, így mindenképpen szoros verseny várható majd a választások után.
Az inflációról szól a választási hajrá
Az tehát nyilvánvaló, hogy a demokraták az elmúlt hetekben sokat veszítettek a lendületükből, mivel a legfrissebb adatok azt mutatták, hogy az évtizedek óta nem látott inflációs probléma nem javult igazán, sőt, egyes termékcsoportoknál annak is fennáll a veszélye, hogy tovább romlik a helyzet. Ez pedig felerősítette a közelgő recesszióval kapcsolatos félelmeket.
Azt, hogy az infláció a választás központi témája, az ABC News és az Ipsos vasárnap közzétett közvélemény-kutatásai is megerősítik;
az amerikaiak mintegy fele a gazdaságot és az inflációt tartja a két legfontosabb kérdésnek a félidős választások előtt, megelőzve az abortuszjogokat és a fegyveres erőszakot.
Mindez a két párt szempontjából igazán azért érdekes, mert mind a fegyveres erőszak, mind az abortuszkérdés hagyományos demokrata témák. Annak ellenére azonban, hogy a republikánus többségű Legfelsőbb Bíróság (SCOTUS) idén helyezte hatályon kívül a terhességmegszakítási jogalkotási precedensként szolgáló ’Roe v. Wade’ bírósági döntést, a kormányzó pártnak nem sikerült érdemben rajta maradnia a témán, és valódi előnyt kovácsolni az egyébként a társadalom jelentős része által ellenzett SCOTUS-döntésből.
Ehhez hasonló a helyzet fegyverkérdésben is, hiszen több lövöldözés is történt az Egyesült Államokban az elmúlt hónapokban, ám a kormányzati fellépés hagyott kívánnivalót maga után, és kevés valódi eredményt sikerült elérni, ez pedig sok fegyverellenes amerikait kiábrándított.
Ezzel szemben a republikánusoknak két szempontból is könnyű dolga van, egyrészt az árak emelkedésért hagyományosan mindig a mindenkori kormányt okolja a lakosság, és annak megítélése romlik, ráadásul a mostani infláció nagyban köthető a Biden hatalomra kerülése utáni gazdaságélénkítő pénzosztáshoz, amelyet közgazdászok a mai napig is az infláció egyik okaként látnak.
Ahogy arról korábbi cikkünkben írtunk, Kenneth McLaughlin, a New York-i Hunter College közgazdászprofesszora így fogalmazott ezzel kapcsolatban:
minden kormányzati kiadás esetében a finanszírozás oda fut ki, hogy annak árát az adókon keresztül fizetjük meg. Tudható volt, hogy a jövőben vagy adóemelésre, vagy inflációra lehet számítani, és Amerika most olyan inflációtól szenved, amely közvetlenül kapcsolódik a Covid miatt bevezetett gazdasági ösztönzőkhöz.
Menteni a menthetőt
Mindezt látva tehát nem maradt más a demokraták részéről, mint menteni, amit lehet, és úgy tűnik, hogy ezt már a párt vezetése is érzékelte, hiszen Joe Biden elnöki támogatása és megjelenései mellett például bevetették Barack Obama, még mindig igen népszerű volt amerikai elnököt is.
Az igazi mentőöv azonban mégsem a párt valamely döntése miatt pottyanhatott a demokraták ölébe, hanem egy Trump-hívő, összeesküvés-elméleteket posztolgató férfi támadása miatt: a CNN cikke szerint a 42 éves David DePape betört Nancy Pelosi demokrata házelnök otthonába, és egy kalapáccsal megtámadta a nő férjét, miközben azt kérdezgette, hogy „hol van Nancy?”.
Ez, az egyébként tényleg meghökkentő támadás pedig hirtelen sok amerikai eszébe juttatta azt, hogy hogyan is működött a demokrácia a legutóbbi republikánus elnökség alatt. Az már más kérdés, hogy lehet, hogy ez a támadás túl későn történt ahhoz, hogy megmentse a Demokrata Pártot az igen csúnyának ígérkező választási vereségtől.
14 éve történt ilyen utoljára. 
