Az már az elmúlt hónapokban is látszott, hogy a novemberi választások előtt nincs hiány a forró témákból, hiszen az abortusz szabályozás változtatása mellett például az éghajlatváltozás, a bűnözés, és a bevándorlás is foglalkoztatja a választókat. Ez azonban még nem minden, hiszen úgy tűnik, hogy a választók számára a gazdaság helyzete fontosabb lesz más kérdéseknél, amikor a jövő hónapban az urnákhoz járulnak - mondták közgazdászok az Al Jazeerának.
Az amerikaiak feje is az infláció miatt fáj
A Monmouth Egyetem közelmúltban végzett felmérése szerint az amerikaiak 82 százaléka úgy véli, hogy az infláció „rendkívül vagy nagyon fontos kérdés”, amellyel a szövetségi kormánynak foglalkoznia kell. Ugyanakkor, ami a jelenleg kormányzó demokraták számára mindenképpen aggasztó lehet, az, hogy ugyanezen felmérés szerint azonban 10-ből alig három amerikai helyesli, ahogy Joe Biden elnök kezeli a megélhetési költségek közelmúltbeli emelkedését.
A 2020-ban berobbant világjárvány idején az amerikai kormányzat a gazdaság élénkítése érdekében „pénzszórásba” kezdett, amelynek keretében többezer milliárd dollárnyi ösztönzési támogatást és segélyeket pumpáltak a gazdaságba – a mostani amerikai infláció még mindig részben ehhez köthető. A cikkünk írásakor elérhető legfrissebb amerikai inflációs adat szerint a fogyasztói árak augusztusban 8,3 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Bár ez a júliusban mért 8,5 százalékhoz és a júniusi 9,1 százalékos négy évtizedes rekordhoz képest csökkent, a szám még mindig magas.
Minden kormányzati kiadás esetében a finanszírozás oda fut ki, hogy annak árát az adókon keresztül fizetjük meg - mondta Kenneth McLaughlin, a New York-i Hunter College közgazdászprofesszora. Tudható volt, hogy a jövőben vagy adóemelésre, vagy inflációra lehet számítani, és Amerika most olyan inflációtól szenved, amely közvetlenül kapcsolódik a Covid miatt bevezetett gazdasági ösztönzőkhöz – tette hozzá.
Bidenék próbálják kezelni az inflációt
Ha az inflációról van szó, Biden kormánya az elmúlt hónapokban nagyobb fokozatra kapcsolt, hiszen végül csak sikerült átverni a szenátuson az anti-inflációs csomagot, amit az elnök augusztus 16-án rögtön alá is írt. Ez az intézkedés egyebek mellett csökkentette a vényköteles gyógyszerek árát, és széles körben fektetett be a zöld energiába, többek között a környezetbarát termékeket, például elektromos járműveket vásárló fogyasztóknak nyújtott adójóváírások révén. Az elfogadott csomag kapcsán Brian Deese, a Fehér Ház vezető gazdasági tanácsadója a Bloombergnek úgy fogalmazott, hogy a jogszabályok rövid távon enyhíteni fogják a fogyasztói árak emelkedését, hosszú távon pedig vonzzák majd a beruházásokat. A tanácsadó úgy fogalmazott, hogy úgy alakították ki a költségvetési politikát, hogy jobban igazodjanak a jelenlegi gazdasági helyzethez.
Deese szavaiból egyébként az is kiderült, hogy Joe Biden elégedett az infláció kezelésével, mint mondta, az infláció lassulása „nagyrészt összhangban” történt az elnök céljaival. Kijelentette,
az ő célja - és a mi célunk is - nem az volt, hogy kristálygömb-központúak legyünk, és megpróbáljunk három-, hat-, négyhavi előrejelzéseket készíteni, hanem az, hogy az amerikai nép számára világos képet adjunk arról, hogy hol szeretnénk látni a gazdaságot.
Mindez egybecseng azzal, hogy a választási kampányban Biden következetesen politikai sikerei mellett az infláció csökkenésével turnézott, ezzel próbálva elütni a például a Manmouth felmérésében is megjelenő gazdasági elégedetlenséget.
Kenneth McLaughlin ugyanakkor ennek a hozzáállásnak a veszélyeire figyelmeztetett: a szakember szerint az átlagos amerikai választót nem a fiskális politika részletei érdeklik, hanem az olyan megfogható kérdések, mint a munkanélküliség, vagy a bérnövekedés. Mint mondta,
arról van szó, hogy mit engedhetnek meg maguknak, milyen életszínvonalra futja a fizetésükből. A bérek nem tartanak lépést az áruk és szolgáltatások árával.
Jön a választás: milyen Joe Biden megítélése?
Az tehát egyértelműnek látszik, hogy az infláció és a gazdaság helyzete lesz az egy hónap múlva esedékes választások egyik fő témája, de hogyan hatott mindez az elnök megítélésére? A FiveThirtyEight legfrissebb, október hatodikai adatai szerint a regisztrált szavazók körében nagyjából 44,4 százalék elégedett az elnök teljesítményével, míg 51,5 százalék ellenzi azt – azaz a támogatók aránya gyakorlatilag megegyezik az egy hónappal ezelőtt mért 44 százalékkal, a tevékenységét ellenzők aránya pedig némileg csökkent is. Ebből a szempontból tehát nincsen óriási probléma, sőt, a júliusi katasztrofális 40 százalék alatti szinthez még javult is az elnöki munka megítélése.
Nem jó ómen
A 44 százalék körüli elégedettségi szint elsőre nem tűnik borzasztóan alacsonynak, ugyanakkor mindenképpen perspektivikus megjegyezni azt, hogy ugyanebben az időszakban, a 2018-as félidős választások előtt Donald Trump volt elnök támogatottságát 43,8 százalékra mérték a közvéleménykutatók – azt pedig ma már tudjuk, hogy 2018 novembere történelmi republikánus pofára esést hozott. Csak emlékeztetőül: a képviselőházi demokraták közel 9 százalékkal több szavazatot kaptak összesen, ezzel 1992 óta az egyik legnagyobb győzelmet aratva.
Bár az előrejelzések a 2018-as republikánus buktához hasonló mértékű demokrata vereséget nem jósolnak, hanem egy enyhébb republikánus győzelmet; a legrosszabb forgatókönyv szerint akár 28 helyet is veszíthetnek a házban, miközben a republikánusok újabb harmincat nyernek. Ha ez megvalósul, akkor Joe Biden kormánya óriási nehézségekbe ütközne bármilyen törvény elfogadtatásakor, hiszen ezeket a republikánus többségű ház szinte minden esetben visszadobná. Ezzel szemben a demokraták legjobb forgatókönyvében 226 megszerzett helyet jósol a FiveThirtyEight, ebben az esetben még tovább erősödne a képviselőházi többség, igaz, csak hat hellyel. Jelenleg egyébként 220 demokrata és 212 republikánus képviselő ül a házban, míg három hely üres.
Mi várható a szenátusban?
Míg a képviselőház esetében valószínűnek látszik a republikánus győzelem, a jelenleg teljesen kiegyensúlyozott szenátusban (a székek aránya 50-50 a két párt közt, a döntő szavazat az alelnök Kamala Harris joga) inkább a demokratáknak áll a zászló, az előrejelzések szerint 1-2 fővel nőhet a demokrata szenátorok száma. A szenátusi helyek nagyjából harmada forog majd kockán a választásokon, és sok múlik majd olyan államokon, mint Georgia, Nevada, Arizona és Pennsylvania, ahol elképesztően szoros verseny várható.
Nagyon sok múlhat a következő egy hónapon
Jelenleg nagyjából csak két dolog biztos a választások előtt: az egyik az, hogy már csak egy hónap maradt a választásokig, a másik pedig az, hogy egy inflációs adat még biztosan érkezik addig – ez pedig mindenképpen hatással lehet majd elsősorban a kormányzó párt megítélésére. A republikánusok a kampányidőszakban Joe Biden gazdaságpolitikáinak hiányosságaival, a munkaerőpiaci helyzettel, és az inflációval kampányolnak, míg a másik oldalon a republikánus többségű Legfelsőbb Bíróság által eltörölt szövetségi szintű abortusz-irányelv, a bevándorlás, a válságkezelés, és Donald Trump botrányai jelenthetik majd a muníciót.
Vegyesen zártak szerdán a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
