Jövő tavaszig biztosra vehető további 100 bázispontos további kamatcsökkentés, illetve még több hónapig erős vételi érdeklődés mutatkozhat a nemzetközi intézményi befektetők felől a feltörekvő piaci államkötvények iránt. Az IMF-fel kötött hitelmegállapodás olcsóbbá tenné az államadósság finanszírozását és segítene az eladósodott magánszektornak, így több pénz maradna beruházásokra is. A megállapodás nélkül 2013 végére a kormány nehezebben tudná refinanszírozni a devizaadósságát, pénzügyileg sérülékenyebbé válna az ország és emiatt a hitelminősítők felől nőne az újabb leminősítési hullám veszélye is - vélik a BNP Paribas és a Budapesti Gazdasági Forum konferencia szakértői.
"Hitelesen cselekedett a jegybank"
A BNP Paribas egyetért a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi két kamatdöntésével; szerintük egyértelműen a gyenge gazdaság volt a legfontosabb oka a kamatcsökkentési sorozat augusztusi elindulásának. Emellett az alacsonyabb kockázati prémium és a viszonylag erősebb forintárfolyam is támogatta a kamatcsökkentések végrehajtását. A jegybank hitelesen cselekedett és mivel a magyar piacok erősek maradtak a két kamatvágás után is, úgy tűnik, hogy a befektetők nem ítélik megalapozatlannak a lépést. A kamatcsökkentési sorozatnak azonban lehetnek mellékhatásai, mivel a jelek arra utalnak, hogy az adóemelésekből és élelmiszerár-drágulásból eredő magasabb inflációnak másodkörös hatásai vannak.
Michael Dybula, a BNP Paribas varsói elemzője biztosra veszi, hogy jövő év első negyedévéig további 100 bázispontos vágás várható. Az, hogy ezután mi történik, a jövő évi inflációs folyamatoktól, illetve a kockázati prémium alakulásától függ majd. A szakértő azonban rendkívül aggasztónak tartja az elhúzódó IMF-tárgyalást.
A kormány ráér, a magánszektor nem
„A magyar gazdaságnak egyértelműen az lenne az érdeke, hogy a megállapodás gyorsan megszülessen. Míg a kormány könnyedén finanszírozni tudja a meglévő tartalékaiból az idei negyedik és a jövő évi első negyedévi devizaalapú adósságait, addig a magánszektor szintén magas devizaalapú eladósodottsággal küzd.” – hangsúlyozta Michael Dybula. – „Azért, hogy a magánszektor adósságának kockázati prémiuma is mérséklődni tudjon, egyértelműen szükség lenne a hitelmegállapodásra. Az adósság mérséklődő refinanszírozási költségei forrásokat szabadítanának fel, amit a vállalati szektor beruházásokra tudna költeni, ez pedig segítené a gyorsabb gazdasági kilábalást.” –tette hozzá az elemző.
Bizalom, bizalom, bizalom...
Mindezek mellett a hitel-megállapodás csökkentené a gazdaságpolitikai kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságot is, például a váratlan, illetve nem szokványos intézkedésekkel kapcsolatos kockázatokat. Egy jól körülírt gazdaságpolitikai keretrendszer szükséges ugyanis ahhoz, hogy tartósan növekedjen a működő tőke-befektetők Magyarországgal kapcsolatos bizalma.
„Fél százaléknál is alacsonyabb potenciális GDP-növekedési ütem növeléséhez a beruházások, illetve a foglalkoztatás bővülésére lenne szükség. A befektetők bizalma nélkül nem lehet elérni, hogy élénküljenek a beruházások.” – mondta Madár István, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Budapesti Gazdasági Fórum 2012 konferencia moderátora.
Újabb leminősítési hullám fenyeget?
A BNP Paribas és a Budapesti Gazdasági Fórum szakértője egyetért abban, hogy ha nem születik meg az EU/IMF-megállapodás, akkor mához egy évre a kormány nehezebben tudja majd refinanszírozni a devizaadósságát, mint most. IMF-megállapodás nélkül az ország sokkal inkább sérülékeny lenne az eurózónából érkező esetleges stressz helyzetre. Mindezek mellett a hitelminősítők felőli újabb leminősítési hullám veszélye is nagyobb lenne.
Ezzel szemben, amennyiben megszületne az EU/IMF-megállapodás a forint tovább tudna erősödni és süllyednének a magyar állampapír hozamok, a jegybanki kamatcsökkentési sorozatnak pedig nagyobb tere lenne.
IMF-megállapodás: a kormány ráér, a magánszektor nem
Nemcsak az állam, a magánszektor is el van adósodva, a mielőbbi hitelmegállapodás az ő érdekük is. Refinanszírozásra költik a cégek azt a pénzt, amit beruházásra is lehetne.
