A nyers adatok szerint az előző év azonos időszakához képest 13,6 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva pedig 13,5 százalékkal zuhant a magyar GDP a második negyedévben. Ezzel együtt az első félév teljesítménye 6,1 százalékos csökkenés lett - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Az ipar teljesítménye 20,1, ezen belül a feldolgozóiparé 21,7 százalékkal zsugorodott előző év azonos időszakához mérten. Az építőipar hozzáadott értéke 13,2 százalékkal esett vissza, a mezőgazdaságé pedig 2,1 százalékkal mérséklődött. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 12,2 százalékkal csökkent.
A GDP termelési oldalán szereplő nemzetgazdsági ágak közül a legnagyobb mértékben a szolgáltatások járultak hozzá a zuhanáshoz (6,8 százalékpontos mértékben). A hivatal megjegyzi: ezen belül a közigazgatás, oktatás, egészségügy járult hozzá leginkább a csökkenéshez, 1,9 százalékponttal. Az ipar 4,3, az építőipar pedig 0,7 százalékponttal.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 6,8 százalékkal mérséklődött, a fogyasztási kiadás pedig 8,4 százalékkal. Az átlagnál kisebb mértékben mérséklődött geyébként a tartós (8,2 százalék), a féltartós (11,3 százalék) és a nem tartós (2,1 százalék) termékekre fordított kiadások volumene. A szolgáltatások esetében viszont drasztikus, 24,8 százalékos zuhanás történt.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 13,5 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. Ezen belül az építési és gépberuházások egyaránt jelentősen visszaestek.
A külkereskedelemben 59 milliárd forintos passzív forgalom keletkezett, legutóbb 2008 utolsó negyedévében volt negatív a külkereskedelmi egyenleg. Az export volumene 24, az importé 15,8 százalékkal esett vissza a második negyedévben.
A GDP ezen az oldalán a külkereskedelem volt az, ami a legjobban hozzájárult a 13,6 százalékos zuhanáshoz (7,7 százalékponttal). A végső fogyasztás 4,5, a bruttó felhalmozás pedig 1,4 százalékponttal ponttal járult hozzá a végső adathoz.
A KSH külön tájékoztatójából további részletek is kiderültek. A hivatal ugyanis számszerűsítette a koronavírus okozta járvány gazdasági növekedésre gyakorolt hatását. A számítás alapfeltevése, hogy a gazdaság növekedési pályáját kizárólag a járványhelyzet befolyásolta, tehát a többi tényezőt változatlannak tételezi fel a becslés.
Az eredmények szerint a 2020 első negyedévi GDP naptárhatással kiigazított volumenindexét 2,79, a második negyedévi volumenindexét 18 százalékponttal csökkentette a járványhelyzet.
Az első negyedévben csak a szolgáltatásokban, ezen belül is a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban volt jelentős a hatás. A felhasználási oldalon egyedül a szolgáltatások exportjánál jelent meg a hatás, ami jelentős is volt egyben.
A második negyedévben a hatás a legtöbb nemzetgazdasági ágra kiterjedt. A mezőgazdaságban, a pénzügyi és biztosítási tevékenység esetében nem volt kimutatható a járvány miatti gazdasági helyzet hatása. A felhasználási oldalon az export és az import esetén volt a hatás a legjelentősebb, ezt a háztartások fogyasztási kiadása és a bruttó állóeszköz-felhalmozás követte. Nem jelentkezett a pandémia negatív gazdasági hatása a közösségi fogyasztás esetén.
Folytatódott a fegyveres erőszak a szunniták és a síiták között Északnyugat-Pakisztánban. 
