A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 504 100 forint volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 347 500 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 513 200 forint volt a hónapban – írta elemzésében Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Az adókedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 17,8 százalékkal nőtt, a nettó reálbérek pedig immár 1,9 százalékos csökkenést mutattak a hónapban, az inflációs folyamatok kezdik kiegyenlíteni a dinamikus bérnövekedést. A bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 18,2 százalék volt a hónapban az előző havi 15,6 százalékról látványosan tovább gyorsulva. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók létszáma 1,7 százalékkal emelkedett éves alapon a munkáltatók teljes körénél, így továbbra is látványosan meghaladja a pandémia előtti csúcsát a szint.
Folytatódott és tovább gyorsult az erőteljes bérnövekedési ütem, elsősorban annak köszönhetően, hogy a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók. Ezen felül a minimálbéremelések teljes bérskálát feljebb toló hatása is szerepet játszik a folyamatban illetve a második és harmadik körös évközi, inflációra reagáló béremelések is felfelé tolják a dinamikát. Továbbá feljebb tolja a pályát az év elején 200 ezer forintra emelkedett minimálbér és 260 ezer forintra növekvő szakmai bérminimum, amit támogatott a 4 százalékkal csökkenő szociális hozzájárulási adó is, aminek segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódik. Így a Magyar Bankholding elemzőinek várakozása szerint az idei bérnövekedési ütem meg fogja haladni a 17 százalék-ot, míg jövőre 10 százalék felett lesz a béremelkedés üteme, de utóbbinál a minimálbértárgyalások még gyakorolhatnak befolyást.
Az elemző szerint a bérköltségek látványos növekedése, az évközi tovább béremelések és egyszeri kifizetések, illetve az energia- és alapanyagárak megugrása tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet a reálérték megőrzése érdekében, ami közelebb viheti a gazdaságot a klasszikus ár-bér spirálhoz. Ennek látszanak is az első jelei, miután több vállalat is további évközi béremeléseket jelentett be nyár óta, a vállalatok pedig láthatóan tovább emelik az árakat a költségek növekedésére hivatkozva, így amennyiben a várakozások tartósan ezen a szinten ragadnak be az egyre inkább beindíthat egy ilyen spirális folyamatot.
Ezeknek a várakozásoknak a tartósan magas szinten beragadását igyekeznek jelenleg a jegybankok világszerte megakadályozni a gazdaságok moderált hűtésével és megtalálni azt az egyensúlyi kamatszintet, ahol ezt még recesszió okozása nélkül meg tudják tenni, ami egyre nehezebb, mivel ezen felül több negatív makrogazdasági tényező is kockázatot jelent. Eközben mivel már hosszabb ideje zajlanak a kamatemelések, de a munkaerőpiaci kereslet láthatóan nem csökken sem a hazai gazdaságban, sem világszerte, így vélhetően a neutrális szint fölé emelkedő kamatok és egy mérsékelt recesszió elkerülhetetlen lesz ahhoz, hogy a szükséges szintre csökkenjen a munkaerőpiaci feszesség, de a bérnövekedés még ezzel együtt is magas maradhat jövőre is. Az erőteljes alap bérdinamikának és az inflációt lekövetni igyekvő pótlólagos évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 3 százalék körüli nettó reálbér növekedés lehet 2022-ben. Ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban az építőiparban, a vendéglátásban, a közigazgatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban, míg átlag alatti volt a bérnövekedés az energiaszektorban, a hulladékgazdálkodásban, a kereskedelemben, a logisztikában, az ingatlanügyletek és a művészet-szabadidős tevékenységek területén – tette hozzá Horváth András.
Aleksandar Vucic szerb elnök telefonon beszélt kedden Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével, majd meghívta Szerbiába. 
