Görögországban leálltak a 130 milliárd eurós hitelprogramhoz kapcsolódó reformok - írta a Süddeutsche Zeitung. A német lap szerint az átmeneti kormány csaknem teljesen cselekvésképtelen, a februárban elfogadott hitelprogramhoz kapcsolódó előírásokat pedig egyáltalán nem tudja teljesíteni. Leállt például a privatizáció, ami önmagában is milliárd eurós nagyságrendű lyukat üt a költségvetésben.
A Süddeutsche Zeitung szerint számos görög állampolgár az euróövezetből való kieséstől tartva egyszerűen beszüntette az adófizetést, az ötödik éve recesszióban vergődő gazdaság vállalati szférájából pedig mind kevesebb pénz áramlik az államkasszába, az adóbevételek így meredeken csökkennek. A lap szerint a reformok azért álltak le, mert nincs demokratikus felhatalmazással rendelkező vezetés Athénban, az pedig bizonytalan, hogy a június 17-re kitűzött választás után sikerül-e kormányt alakítani. Ezért az euróövezeti tagországok pénzügyminisztériumi államtitkárait tömörítő úgynevezett euró munkacsoportban az a megállapodás született, hogy a pénzügyi tárcák vészhelyzeti intézkedési tervet dolgoznak ki arra az esetre, ha Görögország az euróövezet elhagyására kényszerül. E tervek részeként elképzelhető például a tőkemozgás megelőző jellegű korlátozása, arra az esetre, ha euróövezeti állampolgárok az övezet teljes összeomlásához vezető dominóhatástól tartva magukhoz kívánnák venni bankban elhelyezett megtakarításaikat.
A német bankszövetség szerint az utóbbi időszakban nőtt a görög eurótávozás valószínűsége. A legjobb lenne, ha Görögország az euróövezetben maradna, "ugyanakkor foglalkozni kell azzal a lehetőséggel is, hogy az adott körülmények között ez nehezen lesz megvalósítható" - mondta Andreas Schmitz, a szövetség elnöke. Hasonlóképpen fogalmazott Vittorio Grilli, az olasz gazdasági tárca miniszterhelyettese is. A csütörtök hajnalban véget ért uniós csúcstalálkozón az euróövezeti állam- és kormányfők hangsúlyozták; azt akarják, hogy Görögország maradjon tagja az euróövezetnek, másfelől elvárják, hogy Athén teljesítse ennek érdekében vállalt kötelezettségeit. Egyben jelezték, hogy uniós forrásokból további támogatást is biztosíthatnak Görögországnak. Többen - elsősorban Francois Hollande francia elnök - utaltak arra, hogy a már futó hitelprogramhoz kapcsolódó reformok egyes részleteivel kapcsolatban akár a megállapodás újratárgyalása is szóba kerülhet, mások viszont elzárkóznak ettől, mert úgy vélik, hogy az ajánlat csak a reformokat elutasító, de a külső támogatásra igényt tartó radikális baloldali erők malmára hajtaná a vizet - írta a Süddeutsche Zeitung.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az új autók piaca 21,8 százalékkal zsugorodott az első fél évben – közölte az autógyártók és importőrök szakmai szervezete (APIA) kedden. A június különösen kiábrándító volt.
Kína egyik legtehetősebb térsége, a Jangce-delta autókereskedői „súlyos kihívásokra” figyelmeztetnek, és az autógyártókhoz fordulnak, hogy azok vizsgálják felül értékesítési stratégiáikat a fokozódó pénzügyi nyomás és a felhalmozódó készletek miatt – újabb bizonyítékául a világ legnagyobb autópiacán zajló árháború következményeinek.
A közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora július 9-én szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Az Eurostat legújabb adatai szerint a magyar vásárlók kosarában van a legkevesebb áru és szolgáltatás az egész EU-ban – mutat rá a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése.
Májusban 739 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet; a kivitel volumene 3,2 százalékkal, a behozatalé 5,4 százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz képest.
Az előzetes adatok szerint 824 milliárd forint, a GDP 3,9 százaléka volt a kormányzati szektor 2025. I. negyedéves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 234 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,4 százalékponttal lett kedvezőbb.