Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Görögországban leálltak a 130 milliárd eurós hitelprogramhoz kapcsolódó reformok - írta a Süddeutsche Zeitung. A német lap szerint az átmeneti kormány csaknem teljesen cselekvésképtelen, a februárban elfogadott hitelprogramhoz kapcsolódó előírásokat pedig egyáltalán nem tudja teljesíteni. Leállt például a privatizáció, ami önmagában is milliárd eurós nagyságrendű lyukat üt a költségvetésben.
A Süddeutsche Zeitung szerint számos görög állampolgár az euróövezetből való kieséstől tartva egyszerűen beszüntette az adófizetést, az ötödik éve recesszióban vergődő gazdaság vállalati szférájából pedig mind kevesebb pénz áramlik az államkasszába, az adóbevételek így meredeken csökkennek. A lap szerint a reformok azért álltak le, mert nincs demokratikus felhatalmazással rendelkező vezetés Athénban, az pedig bizonytalan, hogy a június 17-re kitűzött választás után sikerül-e kormányt alakítani. Ezért az euróövezeti tagországok pénzügyminisztériumi államtitkárait tömörítő úgynevezett euró munkacsoportban az a megállapodás született, hogy a pénzügyi tárcák vészhelyzeti intézkedési tervet dolgoznak ki arra az esetre, ha Görögország az euróövezet elhagyására kényszerül. E tervek részeként elképzelhető például a tőkemozgás megelőző jellegű korlátozása, arra az esetre, ha euróövezeti állampolgárok az övezet teljes összeomlásához vezető dominóhatástól tartva magukhoz kívánnák venni bankban elhelyezett megtakarításaikat.
A német bankszövetség szerint az utóbbi időszakban nőtt a görög eurótávozás valószínűsége. A legjobb lenne, ha Görögország az euróövezetben maradna, "ugyanakkor foglalkozni kell azzal a lehetőséggel is, hogy az adott körülmények között ez nehezen lesz megvalósítható" - mondta Andreas Schmitz, a szövetség elnöke. Hasonlóképpen fogalmazott Vittorio Grilli, az olasz gazdasági tárca miniszterhelyettese is. A csütörtök hajnalban véget ért uniós csúcstalálkozón az euróövezeti állam- és kormányfők hangsúlyozták; azt akarják, hogy Görögország maradjon tagja az euróövezetnek, másfelől elvárják, hogy Athén teljesítse ennek érdekében vállalt kötelezettségeit. Egyben jelezték, hogy uniós forrásokból további támogatást is biztosíthatnak Görögországnak. Többen - elsősorban Francois Hollande francia elnök - utaltak arra, hogy a már futó hitelprogramhoz kapcsolódó reformok egyes részleteivel kapcsolatban akár a megállapodás újratárgyalása is szóba kerülhet, mások viszont elzárkóznak ettől, mert úgy vélik, hogy az ajánlat csak a reformokat elutasító, de a külső támogatásra igényt tartó radikális baloldali erők malmára hajtaná a vizet - írta a Süddeutsche Zeitung.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Magyar Péter miniszterelnök és két szakember tartott sajtótájékoztatót a paksi helyzettel kapcsolatban. Arról is beszélt, hogy a két beruházásról döntöttek a Duna vízszintjének megemelése érdekében.
Túl alacsony a Duna, és a vízállás folyamatosan és jelentősen csökken. Románia jelentős, 2000 megawattot meghaladó áramimportra szorul a leállítás után az esti csúcsidőben.
Az államhoz kerülnek a Nobel-díjas fizikushoz, Krausz Ferenchez köthető Élvonal Alapítvány közfeladatai és a hozzá tartozó Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) – mindeközben a tudós egy hónapja már létre is hozott egy új vállalkozást.
A számítógép, perifériás egység gyártása 116 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az ipar összességében bővült éves alapon, de májushoz képest júniusban visszaesést mért a KSH.
Akár a Paks 2 beruházás sorsát is megpecsételheti a kormány energiafejlesztési programja, aminek egyik központi eleme a magyarországi elektromostároló-kapacitások megháromszorozása 2030-ra. Jelenleg ugyanis az ipari akkumulátorok hiánya jelenti az egyik legfontosabb akadályát annak, hogy a megújulóenergia-források által megtermelt villamos energia még Paks részleges kiesése esetén is stabil hálózatot biztosítson a lakosságnak és a vállalatoknak anélkül, hogy a súlyos milliárdokba kerülő importra kelljen támaszkodnia a hazai ellátásnak.
