Kemény válaszlépésekre számíthat Oroszország, ha erőszakra vetemedik Ukrajna ellen, de a lehetséges büntetőintézkedések katalógusát nem hozzák nyilvánosságra - mondta Olaf Scholz német kancellár.
A kancellár Mette Fredriksen dán kormányfővel folytatott megbeszélése után, kettejük közös tájékoztatóján elmondta, hogy Európa, az Egyesült Államok és a NATO-tagországok "nagyon hatásos" szankciókat készítettek elő az Ukrajna elleni orosz agresszió esetére, és úgy döntöttek, hogy nem hozzák nyilvánosságra a tervezett intézkedések listáját.
Ez így ésszerű, mert a lehetséges reakció erejét részben éppen az adja, hogy "nem lehet felmérni, mi minden tartozhat bele" - mondta Olaf Scholz.
A Nyugat eddigi tevékenysége eredményes, mert Moszkva "megértette", hogy a szankciók egységesek és hatásosak lennének, de "túl korai azt mondani, hogy megoldódtak a problémák".
Továbbra is kettős stratégiát kell alkalmazni, vagyis törekedni kell az orosz-ukrán konfliktus párbeszéden alapuló politikai rendezésére, és folytatni kell az Ukrajna elleni orosz agresszió esetén megteendő büntetőintézkedések "intenzív előkészítését".
Mette Fredriksen arra a kérdésre, hogy az orosz földgázt Ukrajna kikerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 vezetékrendszert is érinthetik-e a lehetséges szankciók, kiemelte: transzatlanti egyetértésben vallják, hogy gazdaságilag és politikailag is "robusztus" - erőteljes - válaszlépéseket kell tenni egy ukrajnai orosz "invázió" esetén.
Ugyanakkor ezeket a büntetőintézkedéseket nem ismertetik előzetesen, méghozzá "jó okból" - fejtette ki a dán kormányfő, hozzátéve, hogy jól haladnak az esetleges lépések előkészítésével.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
