A bankok idei első negyedévi összesített adózás előtti eredménye 77 milliárd forint volt, ami 18 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában - közölte a Magyar Nemzeti Bank pénteken a honlapján. Ebből a részvénytársasági hitelintézetek 75 milliárd forint, a szövetkezeti hitelintézetek másfél milliárd, a hitelintézeti fióktelepek 2,3 milliárd forint adózás előtti eredményt értek el, míg a speciális pénzintézetek veszteségesek voltak. Az év első három hónapjában a 142 nyereséges hitelintézet 94,5 milliárd forint nyereséget, a 28 veszteséges bank pedig 17,7 milliárd forint veszteséget könyvelt el.
A bankok lakossági hitelállománya 8,4 százalékkal zsugorodott egy év alatt, és a vállalati hitelállomány is leépül: tavaly március végéhez képest 5,5 százalékkal csökkent az állomány. A megtakarítási oldalon érdekes a kép: miközben a lakossági betétekből egy év alatt 885 milliárd forint távozott, addig a vállalatok – akiknek pedig a hitelfelvevői oldalon kellene tolonganiuk – nettó betételhelyezők voltak.
A Reuters által megkérdezett elemzők többsége szerint a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa folytatja a kamatcsökkentést a jövő keddi ülésén. A felmérésbe bevont 20 elemző közül 16 szerint a kamat 10 bázisponttal rekordalacsony szintre, 2,4 százalékra csökken a jelenlegi 2,5 százalékról. Amennyiben így lesz, akkor a magyar kamatszint alacsonyabb lesz, mint a lengyelországi, miközben a lengyel gazdaság erősebb és az ország adósi besorolása is jobb.
A keddi történések nagyban befolyásolhatják majd a forint árfolyamát, ma azonban nagyon szűk sávban mozgott a forint, az elmúlt fél órában azonban erősödni kezdett. Reggel elemzők azt jósolták, hogy az euró áttörheti a 303 forintos szintet, és akár 300-ig mehet az árfolyam, ez azonban hétvége előtt már nem valószínű.
A tőzsdén is kicsi a mozgás, rendkívül alacsony a forgalom, de ez nem is csoda. Az ukrán és az európai választások miatt ugyanis óvatosak az európai befektetők. Az ukrajnai választások hatása már most is érezhető az euró árfolyamában. A közös pénz gyengébb, mint kellene, mert nem lehet tudni, hogy Oroszország miként reagál az ukrajnai szavazásra.
Szükségszerűnek tartja a konfliktusokat Brüsszellel a miniszterelnök. Szerinte, aki nem vállalja a vitát, az balek, nem képes arra, hogy képviselje az országát. A kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: számos olyan magyar ügy van, ami a magyarok mindennapi életét érinti és Brüsszel ezeket a döntéseket meg tudja változtatni. Példaként említette a rezsicsökkentést és a földtörvényt. Orbán Viktor beszélt az ukrán helyzetről és a magyar kormányalakításról is. Azt mondta: a miniszterek neve már 100 százalékban eldőlt, míg az államtitkárok névsorát 80 százalékban döntötte el.
A magyar kormányfő ugyanis mentességet szeretne kérni az orosz olajcégekre kivetett szankciók alól. Ám a nemleges választ már megkapta az amerikai elnöktől. 
