Az említett területek konszolidációja, az összeolvadások és felvásárlások és az ágazati koncentráció elősegítése az iparágak erősödését és ezzel a gazdasági szerkezetátalakítást siettetné. Jelenleg problémát okoz, hogy ezekben az iparágakban túl sok cég tevékenykedik, azok ugyanakkor kicsik, egymástól elszigeteltek és működésük sem koordinált, a specializáció foka pedig alacsony, ami együttesen az ágazati hatékonyság rovására megy, rontja a források kihasználtságát és túltermeléshez vezet.
A nyolc iparág átalakítása a Nemzeti Fejlesztési- és Reformbizottság, a Pénzügyminisztérium, az Értékpapírszabályozó Bizottság és az állami kézben lévő eszközök felügyeletét végző SASAC együttes szabályozása alá esne, a terveket a központi kormány is támogatja.
A kínai gazdaság szerkezetátalakításának szükségessége a jelenlegi, 12. ötéves tervben (2011-2015) kiemelt szerephez jut, a célkitűzések megvalósítását segítő intézkedések bevezetése azonban lassan halad. A várható váltásról beszélt a Privátbankárnak nemrégiben a Magyar-Kínai Kereskedelmi Kamara elnöke is.
Sokszor hallható vélemény, hogy Kína ma kritikus választóvonalhoz ért és új fejlesztési modellre van szüksége ahhoz, hogy egy szinttel feljebb tudja emelni gazdaságát. Ehhez az olcsó termelésről a magas minőség felé elmozdulás, a kormányzati segítség helyett a piaci versenyre fókuszálás, a külső kereslet helyett a belső fogyasztásra erősítésére van szükség - fogalmaztak legutóbb például az Ázsiai Fejlesztési Bank és a Pekingi Egyetem kutatói közös tanulmányukban.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2116,71 pontos, 1,4 százalékos csökkenéssel, 149 155,36 ponton zárt hétfőn.
