Kovács Árpád kijelentette, hogy a Költségvetési Tanács alapvető célja, hogy legyen egy intézmény, amely az ország stabilitásának az ügyét a saját eszközeivel támogatja. A tanácsnak is a pénzügyi stabilitásra kell koncentrálnia, és amennyiben kockázatokat lát, akkor ajánlásokat, javaslatokat tesz ennek korrigálása érdekében. A Költségvetési Tanács elnöke pénteken a Magyar Pénzügyi és Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesülete idei éves konferenciáján beszélt.

Kovács Árpád szerint egyfajta filozófiai vita zajlik, hogy kellenek-e alkotmányos garanciák, illetve hogy a KT véleménye árumegállító jogot jelentsen-e, vagy pedig csak a közvélemény, a sajtó nyomásán keresztül hasson. „A véleményezésbe szubjektív elemek is becsúszhatnak, ezek nem a szakmai hozzáértés hiányából adódnak, hanem szemléletbeli különbségből" - mondta, majd hozzátette: „a pénzügyi stabilitással kapcsolatos magyar szabályok az európai uniós szabályozással tökéletesen konformak. A 2011 márciusában elfogadott hatos csomag szintén a pénzügyi biztonságról szól, csak épp az Európai Unióra vonatkozóan". Kovács szerint az Unió lényegében azonos módon ítéli meg a magyar gazdaság stabilitási kockázatait, mint a Költségvetési Tanács.

Kovács Árpád szerint a magyar pénzügyi stabilitás rendszerének két pillére van: a szabályok, a számszerű korlátok, amiket be kell tartani, illetve a költségvetési fegyelem fölött őrködő intézmények, amelyeknek a kormányzattól függetlenül kell működniük. „Felfogásom szerint a magyar gazdaság stabilitása nem költségvetési stabilitás, hanem reálgazdasági és költségvetési stabilitás egyszerre" - fejtette ki a KT elnöke. A gazdasági stabilitás a rövid és a hosszú távú kihívások komplex kezelését jelenti. Azt is látni, kell, hogy stabilitás nélkül nincs értelme és nincs lehetőség sem a gazdaság dinamizálására. A magyar kormánynak ezért meg kell teremtenie a stabilitás feltételeit.