Néhány napja a dán haditengerészet erősítette meg, hogy egy orosz tengeralattjáró-mentőhajóról készítettek fényképeket az Északi Áramlat gázvezetékek közelében, négy nappal azok máig tisztázatlan körülmények között történt felrobbantása előtt.
Most a Putyin árnyékháborúja című dokumentumfilm-sorozat legújabb epizódja új részletekkel gazdagította tudásunkat az ügy kapcsán. A dán DR, a norvég NRK, a svéd SVT és a finn Yle műsorszolgáltatók által készített sorozat szerint három "szellemhajó" - azaz a jeladóikat kikapcsolt állapotban tartó hajó - állítólag több órán keresztül, egy esetben pedig majdnem egy teljes napig tartózkodott a robbanás helyszínének közelében. (A film állításait a sorozattal összefüggésben készülő, Cold Front című podcastban angol nyelven is meg lehet hallgatni.)
A hajók helyzetét az orosz haditengerészet elfogott kommunikációjának segítségével határozták meg. A három hajó közül kettőt sikerült azonosítani, a Szibirjakov kutatóhajót, illetve az SB-123 vontatóhajót. A harmadik hajó is az orosz flotta kötelékébe tartozik, de név szerint nem sikerült beazonosítani. A megkérdezett szakértők szerint a Szibirjakov alkalmas tenger alatti megfigyelésre és a tengerfenék feltérképezésére, valamint kisebb méretű, tenger alatt működő szerkezetek indítására is.
Ugyan ezek az adatok önmagában nem bizonyítják, hogy Oroszország áll a gázvezetékek felrobbantása mögött, de mindenképpen "szokatlan" volt a hajók útvonala és a tevékenységük is, a gyanút pedig nem oszlatja, hogy kikapcsolt jeladókkal végezték műveleteiket. Oroszország korábban egy amerikai oknyomozó cikk alapján az Egyesült Államokat vádolta a szabotázsakció végrehajtásával, és az eset körülményeinek tisztázását követelte nemzetközi fórumokon is.
Az Iránban helyreállított korlátozott internet-hozzáférés ismét megszűnt. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
