Ezek figyelembe veszik a 7. cikk szerinti uniós eljárás során megfogalmazott brüsszeli ajánlásokat. A módosításokat a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) jelenlévő 227 képviselőjén kívül hét független honatya szavazta meg, az ellenzéki képviselők nemmel voksoltak.
Hallgattak Brüsszelre?
Az egyik változás a legfelsőbb bírósághoz benyújtható úgynevezett rendkívüli panasz intézményére vonatkozik, az ilyen kérelmek nyomán a testület akár 20 évre visszamenőleg is felülvizsgálhatja az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit.
Míg a tavaly decemberben elfogadott, az Európai Bizottság által kifogásolt megoldás szerint ezt a panaszt nyolc lengyel közjogi intézmény kezdeményezhette, az új módosítás szerint ezt csak a főügyész és az emberi jogok biztosa (ombudsman) teheti meg, mégpedig - a törvény betűje szerint - csak akkor, ha ez a demokratikus jogállam elvei szempontjából teljesen nélkülözhetetlen lesz.
A másik módosítás a legfelsőbb bíróságnál alkalmazandó ülnökökre vonatkozik. Őket az eredeti megoldástól eltérően nem az igazságügyi miniszter, hanem az államfő nevezi ki.
A harmadik változás az, hogy a legfelsőbb bíróságnak a nyugdíjkorhatárt elért tagjai esetében a szolgálati idő meghosszabbításáról az államfő nem maga dönt, hanem az országos igazságszolgálati tanács véleményét kell kérnie. Korábbi, Brüsszel által szintén kifogásolt előírások ez ügyben előbb az igazságügyi miniszterre, majd egyedül az államfőre bízták a döntést.
A lengyel parlament április közepén már elfogadta az említett jogszabály egyes, Brüsszel ajánlásaival megegyező módosításait, enyhültek akkor többek között a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentésére vonatkozó más előírások.
Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter a minap reményének adott hangot, hogy a brüsszeli testület az újabb módosítási javaslatok nyomán visszavonja az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást, amelyet tavaly decemberben Varsóval szemben kezdeményeztek.
Szerintük teljesen el tudnák látni Magyarországot. 
