Így az alapkamat továbbra is 0,9 százalék, ugyanennyit számít fel a jegybank a kereskedelmi bankoknak egy napra nyújtott hitelek után, miközben 1,05 százalékponttal kevesebbet, -0,15 százalékot fizet a nála elhelyezett betétekért.
Az már tegnap kiderült, hogy az MNB forintlikviditást nyújtó devizaswap-állománya is szinten maradt, miután a jegybank az egy, a három és a hat hónapos lejáraton is 25-25 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 1988 milliárd forint.
A mai kamatdöntés megfelelt a piaci várakozásoknak. Bár a szűrt maginfláció azon 3 százalékos szint fölé ment, aminek az elérésétől tette függővé még tavaly decemberben a Monetáris Tanács a szigorítás megkezdését – és ezt erősítette meg Nagy Márton MNB-alelnök januárban egy bécsi konferencián –, az már korábban valószínűsíthető volt, hogy erre Matolcsy György mostani hatéves jegybankelnöki mandátuma március 3-a lejárta előtt nem kerül sor. Annál inkább a következő, március 26-ai tanácsülésen, amelyen viszont az alapkamat emelése még nem várható. Mint ahogy ugyanis azt a jegybanki vezetők jelezték, a Monetáris Tanács előbb a nemkonvencionális eszközökhöz nyúl.
Az egyik ilyen intézkedéseként az MNB véget vethet annak, hogy a kereskedelmi bankok devizát cserélhetnek el vele forintra. Így csökkenhet a bankok forintlikviditása, vagyis kevesebb összeg maradhat náluk arra, hogy forinthiteleket nyújtsanak. A másik lépésként megemelheti a befogadott betétek jelenleg negatív kamatát, ami szintén a forintlikviditás szűkülését és a forintkihelyezések csökkenését idézheti elő.
Azt követően, hogy a reggel az euróval szemben még a 318-as szintet is átlépett forint a kamatdöntés előtt 317 alá erősödött – vélhetően annak hatására, hogy délelőtt a parlament gazdasági bizottsága újabb hat évre bizalmat szavazott Matolcsy Györgynek –, a Monetáris Tanács ülését követően csak enyhén gyengült, jelenleg egy euró valamivel több, mint 317 forintot ér.
