|
| Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond az Amerikai Kereskedelmi Kamara rendezvényén 2017. március 24-én. MTI Fotó: KKM/Burger Zsolt |
Így jött össze a 9 százalékos társasági adó is
17 pontos javaslatcsomagot tett le a kormány asztalára az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham), amelyről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel egyeztettek pénteken. A szakmai anyag címe: Együttműködés egy Versenyképesebb Magyarországért 2017.
Az AmCham 2016-ban is összeállított egy stratégiai javaslatcsomagot, amelynek célja Magyarország versenyképességének javítása. Tavaly még 19 pontot tartalmazott a csomag, többek közt a kormány és az AmCham tárgyalásainak köszönhető a 9 százalékra csökkent társasági adó, hozzájárultak a munkaerő mobilitását ösztönző törvénymódosításhoz, két új OKJ képzés elindításához, a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ megalakításához, K+F- és beruházás-ösztönző intézkedések megvalósításához – írja közleményében az AmCham. Az idei csomag ismét az AmCham által megkérdezett vállalatok javaslatai alapján állt össze.
Hatékony az együttműködés a kamara és a kormány között, a korábbi javaslatok közül többet megvalósítottak – mondta az egyeztetést követő beszédében Szijjártó Péter. A miniszter arról beszélt: jelenleg nagy változások történnek a világgazdaságban és a globális politikában, amelyeknek nagy hatása van Magyarországra. Ezek közül az egyik legfontosabb az amerikai elnökválasztás kimenetele. Látható, hogy Donald Trump sokkal patriótább a gazdaságpolitikában, mint bárki előtte – emiatt mi nem sírunk, hanem inkább alkalmazkodunk a változásokhoz annak érdekében, hogy versenyképesek maradjunk – mondta a miniszter.
A korábbi egyeztetések után elfogadták például azt a javaslatot, hogy egykulcsossá tegyék és 9 százalékra vágják a társasági adót, ami a legalacsonyabb szint Európában – ez újrabefektetésre és új befektetésre sarkallhatja a külföldi szereplőket – idézte fel Szijjártó.
A mi táborunk vezetője épp most készül távozni
Az európai gazdasági-politikai környezetben is nagy változások mennek végbe – idézte fel a miniszter. Az EU két nagy táborra szakadt, az egyik szerint az unió akkor lehet erős, ha erős tagállamok alkotják, a másik fél a szorosabb integrációban és a gyengébb tagállamokban hisz. Az előbbi tábrorba tartozik Magyarország, azonban sajnos a mi táborunk vezetője épp most hagyja el az EU-t. A Bresxittel kapcsolatban Magyarország azt az álláspontot képviseli, hogy a távozó Nagy-Britannia és az EU között a lehető legegyszerűbbé kell tenni a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat a jövőben is. Szijjártó szerint Brüsszel meg akarja büntetni Nagy-Britanniát, ami nekünk nem tetszik. Fair megegyezést szorgalmazunk, mert ha ez nem valósul meg, a britek más partnereket találnak maguknak Európa helyett, ami rontja az EU versenyképességét. Szijjártó Péter emellett további kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokat szorgalmazott.
2016-ban a magyar gazdaság minden rekordot megdöntött a külkapcsolataiban: rekordszintre emelkedett az export, a külkereskedelmi mérleg többlete és a külföldi befektetések értéke.
4 dolog, amit nagyon akar a kormány - összeszerelő-műhely helyett K+F-központ leszünk?
Az AmCham javaslatai közül mind a 17 pontot nagyra értékeli, de ezek közül 4-et emel ki, amelyek nagyon egybeesenek a kormány szándékaival
| Az AmChamnek jelenleg csaknem 370 tagja van, legtöbbjük nemzetközi cég magyarországi leányvállalata illetve magyar vállalat. A kamara tagjai a teljes magyar export 35,3 százalékát adják és mintegy 220 ezer embert foglalkoztatnak. |
Egyrészt új dimenzióba emelnék a nemzeti gazdaságot: Made in Hungary helyett az Invented in Hungary jelzőt szeretnék sokkal többet látni. A cél az, hogy magasabb hozzáadott értéket előállító beruházások valósuljanak meg, ne csak termelési helyszínként, hanem kutatás-fejlesztési központként is tekintsenek Magyarországra a vállalatok. Ennek érdekében radikálisan átalakították a befektetési támogatások rendszerét: az állami támogatások odaítélésénél nem a létrehozott munkahelyek száma számít, hanem a megvalósított technológia fejlettsége. Ezenkívül idén már budapesti K+F beruházások esetében is van lehetőség állami támogatásra, korábban erre nem volt lehetőség. Január 1-je óta adókedvezménnyel is segítik a K+F beruházásokat; 2020-ig a GDP 1,8 százalékára szeretnék emelni a K+F ráfordítások összegét.
Másrészt kiszámíthatóságot ígért Szijjártó Péter: elismerte, hogy 2010-ben és azt követően az AmCham tagvállalatainak érdekeit sértő intézkedéseket is kellett hozni, de mostanra már sokkal kiszámíthatóbb lett a magyar gazdaság: példaként említette, hogy minden évben júniusra elfogadásra kerül a következő évi költségvetés tervezete.
Harmadrészt a munkaerőpiaci átalakításokat említette Szijjártó. A túl magas és a túl alacsony munkanélküliség is kihívást jelent, most mindenkit a munkaerőhiány kérdése érdekel. A kormány megértette, hogy a magyar munkaerő nem elég mobilis, január 1. óta ezért többféle adókedvezménnyel ösztönzik ezt. A mobilitás mellett a képzésben is fejlesztene a kormány, a vállalatokkal együttműködésben folytatott, német mintára bevezetett duális képzések hatása idén már látszani fog. Szijjártó hozzátette: most is kapott jó javaslatokat a témában AmChamtől.
A negyedik kiemelt javaslat a digitalizáció fokozása: ezt a kormány is nagyon fontosnak tartja, az internet áfáját csökkentették, és fejlesztik az infrastruktúrát: szélessávú internettel látják el az ország teljes területét.
Hogy áll a harc a Tesláért?
Magyarország folyamatos kapcsolatban áll a Tesla különböző szintű vezetőivel, informáljuk őket a hazai befektetői környezet változásairól valamint Magyarország és az autóipar szoros kapcsolatáról, de a helyzet egyelőre nem tart ott, hogy konkrétumokról lehetne beszámolni – válaszolta az európai Tesla-gyárért folytatott küzdelem jelenlegi állásáról szóló kérdésre Szijjártó Péter a beszédet követő doorstep-sajtótájékoztatón. A helyzet nem miattunk nem tart itt, hanem globális okok miatt: a miniszter feltételezése szerint például ahhoz, hogy a Tesla döntést hozzon egy európai gyárral kapcsolatban, minden bizonnyal erősebb európai keresletre is szükség lenne a Tesla-autók iránt.
