Tapasztalataikról pénteken Londonban ismertetett beszámolójukban kiemelték: jóllehet a magyar gazdaságban erős az inflációs nyomás, ennek ellenére az MNB a következő hat hónapban is „találhat magának indokokat a tétlenségre.”
A ház londoni elemzői szerint a magyar jegybank támaszkodhat például arra, hogy az újonnan meghirdetett lakossági állampapír-értékesítési program, valamint a beruházások terén feszesebbé váló költségvetési irányvonal önmagában némi szigorító hatással jár a magyar gazdaságban érvényesülő keresleti nyomás enyhítése révén, a romló külső környezet pedig az importált inflációt csökkenti.
Matolcsyék most egy darabig nem szigorítanak
A BofA Merrill Lynch Global Research elemzőstábja szerint ugyanakkor jelenleg az MNB monetáris politikájának enyhítése sem valószínű, bár az várható, hogy az egyre komorabbá váló globális gazdasági háttér „enyhítési hangvételű értekezéseket inspirál" a jegybank berkeiben.
A cég elemzői szerint mindazonáltal a tényleges magyarországi monetáris enyhítés feltétele valószínűleg az, hogy elsőként az euróövezeti jegybank hajtson végre ilyen irányú fordulatot, emellett az MNB esetleges enyhítési irányváltása függ a forintárfolyamtól is. Más nagy londoni házak is azon a véleményen vannak, hogy jelenleg nincs napirenden az MNB monetáris politikájának szigorítása.
A Morgan Stanley is Budapesten járt
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó szakértői nemrégiben szintén Budapesten jártak, és erről összeállított, a minap Londonban bemutatott ismertetőjükben ugyancsak úgy fogalmaztak: tájékozódó tárgyalásaik csak megerősítették azt a várakozásukat, hogy az MNB nem fog sietni a monetáris politika normalizálásával, különösen akkor nem, ha az euróövezeti jegybank nem kezd szigorítási ciklusba a közeljövőben.
A Morgan Stanley elemzőinek várakozása az, hogy az EKB részéről sem várható szigorítás a belátható előrejelzési távlatban. A ház szerint az elképzelhető, hogy az MNB a negyedévente megjelenő inflációs jelentések kiadásával egy időben bejelent valamelyes szigorítási intézkedéseket, de egyáltalán nem lehet biztosra venni még ezt sem.
A Morgan Stanley elemzői szerint ebben a környezetben úgy tűnik, hogy a BUBOR ráta konvergenciája a 0,90 százalékos MNB-alapkamathoz legkorábban 2020 második felében valószínű, hacsak nem még ennél is később.
A Morgan Stanley felzárkózó piacokkal foglalkozó londoni főközgazdásza, Pasquale Diana az MNB május végi kamatdöntő ülése utáni értékelésében megerősítette ezt az álláspontot. Úgy fogalmazott, hogy a ház megítélése szerint az MNB-nek „nincs sok kedve” a monetáris politika pro-aktív szigorításához, az egyértelmű és széleskörű inflációs nyomás ellenére sem.
A Morgan Stanley vezető londoni elemzője szerint ugyanis az MNB továbbra sem tart attól, hogy jelentős lenne a magyar gazdaság túlfűtötté válásának kockázata, annak ellenére sem, hogy a hazai össztermék az első negyedévben a várakozásokat meghaladó ütemben nőtt.
A ház nemrégiben javította a magyar GDP-növekedésre szóló előrejelzését, azzal az indokkal, hogy a magyar gazdaság a korábban vártnál ellenállóbbnak bizonyult az euróövezet növekedési lendületének lassulásával szemben.
A Morgan Stanley az európai felzárkózó térségről összeállított, Londonban bemutatott év közepi helyzetértékelésében az addigi 3,3 százalékról 3,9 százalékra emelte a magyar hazai össztermék idei egész évi növekedésére szóló prognózisát, és jövőre is még 3,2 százalékos növekedést valószínűsített a magyar gazdaságban.
Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics a magyar gazdaság kilátásairól összeállított legutóbbi helyzetértékelésében kiemelte: jelenleg 4 százalékos idei egész évi növekedéssel számol Magyarországon, de a robusztus első negyedévi teljesítmény, valamint a munkáltatói adóterhek mérséklése és az áfa-csökkentési tervek várható hatásai erre az előrejelzésre felfelé mutató kockázatot jelentenek.
Ukrajnáról eddig nem is igazán volt szó. 
