Londoni pénzügyi elemzők szerint sem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntő ülésén, sem a belátható előrejelzési távlatban nem várható a 0,90 százalékos alapkamat módosítása, és egyelőre az enyhe monetáris alapállás marad érvényben.
Meglepő lenne, ha lenne valami
A JP Morgan elemzői előrejelzésükben azt valószínűsítették, hogy a monetáris testület a maginfláció és a teljes kosárra számolt infláció egyidejű gyorsulása ellenére még több negyedéven át fenntartja az enyhe monetáris alapállást. A ház várakozása szerint a monetáris tanács a keddi ülés közleményében megismétli azt a jó ideje érvényes piaci útmutatását, hogy a jegybanki alapkamat hosszú ideig alacsonyan marad, és megerősíti azt az üzenetet is, hogy a monetáris kondíciók lazítása célzott, nem konvencionális eszközökkel történhet.
A JP Morgan londoni elemzőinek távlati előrejelzése szerint a 0,90 százalékos MNB-alapkamat legalább 2018 közepéig nem módosul, és ha a jegybank később hozzákezd a monetáris kondíciók feszesebbre vonásához, annak első lépése az lehet, hogy az MNB kevésbé agresszív felső hozzáférési limitet határoz meg a háromhónapos betéti eszközére.
A JP Morgan elemzői valószínűtlennek tartják, hogy a tizenkét havi magyarországi infláció az idén és jövőre tartósan meghaladná az MNB 3 százalékos célszintjét. A cég előrejelzése szerint az infláció 2017 végén 2,5 százalék, 2018-ban 2,8 százalék lehet.
Maradnak a nem konvencionális eszközök
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői is azt valószínűsítik, hogy az MNB nem módosítja alapkamatát, és ha további monetáris enyhítést tart szükségesnek, azt a nem konvencionális eszközökkel hajtja végre. A GS elemzői is a háromhónapos betéti eszköz felső hozzáférési korlátjának változtatását tartják a legvalószínűbb módszernek.
A ház kiemeli, hogy a limit decemberben bejelentett legutóbbi csökkentése óta a háromhónapos BUBOR-kamat 0,39 százalékról 0,30 százalékra csökkent.
A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics szakértői is azt hangsúlyozták előrejelzésükben, hogy miután a monetáris politika nem konvencionális eszköztárának eddigi alkalmazásával sikerült lejjebb szorítani a bankközi kamatokat, a hagyományos jegybanki kamatcsökkentés a jelek szerint lekerült a napirendről.
Megugorhat az infláció?
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői mindazonáltal a konszenzust jelentősen meghaladó inflációs előrejelzést adtak a keddi kamatdöntő ülés előtti helyzetértékelésükben. A ház szerint az idei egész éves átlagos magyarországi infláció 2,9 százalék lesz a 2 százalékos konszenzusos előrejelzési átlag helyett, jövőre pedig eléri a 3 százalékot.
A Morgan Stanley elemzői szerint ehhez járul a pro-ciklikus költségvetési ösztönzés és az EU-folyósítások által egyidejűleg nyújtott növekedési hajtóerő. A ház ennek alapján az eddigi 2,5 százalékról 2,9 százalékra emelte a magyar gazdaság idei növekedési ütemére adott előrejelzését, megjegyezve, hogy saját becslése szerint a magyar gazdaság potenciális éves növekedése 1,7 százalék körül járhat.
A Rajnán is az történik, ami a Dunán? 
