Két és fél százalék felett
Balatoni András, az ING vezető elemzője kiemelte: az idei év egészére a GDP növekedés elérheti a 2,8 százalékot. Hozzátette, a beruházások növekedése nem fogja elérni a tavalyi szintet, sőt az első negyedévekben még visszaesés sem kizárt.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője kommentárjában a GDP keresleti oldaláról szólva kiemelte: a beruházások önmagukban 2,3 százalékpontot jelentettek a növekedésben, a háztartások fogyasztása pedig 1 százalékponttal járult hozzá. A szakértő 2015-ben a tavalyinál valamivel lassabb, 2,5 százalékos növekedésre számít.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste elemzői kiemelték: a növekedés 2015-ben is folytatódhat, 2,5 százalék körül lehet. A tavalyi adatról szólva kifejtették, hogy a termelési oldal egységes képet mutatott egész évben, hiszen végig meghatározó szerepe volt az ipari termelésnek, a szolgáltatásoknak, illetve a mezőgazdaságnak.
A magyar gazdaság növekedése meghaladhatja az idei évi költségvetés tervezésekor feltételezett 2,5 százalékos mértéket, mivel a 2015-ös év gazdasági kilátásai érdemben javultak a korábbiakhoz képest a tavalyi adatok tükrében - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Hogy alakul az adósság?
A Központi Statisztikai Hivatal pénteken kiadott jelentésében először közölte a tavalyi bruttó hazai termék nominális értékét, amely 31 890 milliárd forint volt, így 76,9 százalékon állt a GDP-arányos államadósság a múlt év végén az egy évvel korábbi 77,3 százalékkal szemben.
A Magyar Nemzeti Bank február 17-én közölt előzetes adatai szerint az államháztartás névértéken számításba vett konszolidált, úgynevezett maastrichti adóssága 24 521 milliárd forint volt, amit akkor a GDP 77,3 százalékára értékelt, hozzátéve, hogy a számításhoz - negyedik negyedévi hivatalos adat híján - saját GDP-becslését használta.
A pénteken kiadott GDP-adattal számolva azonban 76,9 százalékos GDP-arányos adósság adódik.
A hagyományos pártok bojkottáltak a választást. 
