Volt, aki nagyobb vágást is el tudott képzelni
|
| Árokszállási Zoltán |
Az MNB lépése megfelel a piaci várakozásoknak – kommentálta a kamatvágást Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője. Bár a március eleji jegybanki vezetőváltás és a februári inflációs adat megjelenése után a piacon megjelentek olyan várakozások is, amelyek 50 bázispontos csökkentést valószínűsítettek, a tanácstagok többsége nem látott indokot a megszokott 25 bázispontos ütem gyorsítására.
A kamatcsökkenés mellett szólt, hogy a februári infláció a 3 százalékos inflációs cél alá süllyedt, ráadásul a következő hónapokban tovább csökkenhet az árindex. Ugyanakkor a reálgazdaság helyzete továbbra sem túl rózsás. Mindezek ellenére az elemző szerint a tavaly augusztusban elkezdődött kamatcsökkentési sorozat lassan a végéhez közeledik. Áprilisra ugyan várnak még kamatcsökkentést, az így kialakuló 4,75 százalékos szintnél azonban feltehetően megáll a monetáris tanács.
A túl gyenge forintot nem bírnánk el
A külső piaci környezet ugyanis romlott az elmúlt hetekben, az európai feszültségek nőttek, miközben a forint euróval szembeni árfolyama a romló kockázati étvággyal párhuzamosan csak jóval a 300-as szint felett tudott stabilizálódni. „Ugyanakkor a piac jelenleg ennél alacsonyabb kamatot áraz az év végére, és ráadásul ezek a várakozások a forint gyengülése ellenére eléggé stabilak. Ezért érzékelünk némi kockázatot, hogy ennél is bátrabb lehet a tanács az év hátralévő részében, ha a piaci hangulat nem romlik el drasztikusan”, tette hozzá az elemző.
A monetáris tanácsnak feltehetően továbbra sincs konkrét árfolyamcélja, figyelembe véve azonban a devizaadósság magas szintjét, a forint túlzott gyengülését feltehetően nem tolerálnák. Az alacsonyabb kamatszint segítheti ugyan a forinthitelezés beindítását, a magas külső eladósodottság és a forint árfolyam sebezhetősége azonban mindenképpen komoly korlátját jelentik a további nagyobb mértékű monetáris enyhítésnek.
Csak a forint miatt nem vágtak nagyobbat?
Londoni elemzők véleménye szerint valószínűleg csak a forintárfolyammal kapcsolatos aggályok tartották vissza a Monetáris Tanácsot a 0,25 százalékpontnál nagyobb mértékű kamatcsökkentéstől a keddi kamatdöntő ülésen. Neil Shearing, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdásza úgy fogalmazott: az a tény, hogy az "új kinézetű" monetáris testület nem hajtott végre még nagyobb kamatcsökkentést, tükrözi, hogy az MNB döntéshozói számára milyen erős korlátot jelent egy esetleges piaci eladási hullám kibontakozásának és különösen a forint további gyengülésének fenyegetése. Shearing szerint úgy tűnik, hogy a monetáris tanács a 300 forint/euró feletti árfolyamszintek láttán legalábbis egyelőre letett az enyhítési ciklus ütemének felgyorsításáról.
4,5% lehet az alja?
Lassan kimerülhet a monetáris lazítási ciklus, az Equilor szerint idén 4,5%-ig csökkenti a jegybank az irányadó rátát. Ezt a szintet jelölték meg még tavaly a külső monetáristanács-tagok egyensúlyi kamatszintként. Jelenleg pedig ők alkotják a legnagyobb homogén frakciót a 9 fős Monetáris Tanácsban. A jelenlegi ütem mellett a 4,5% a májusi döntés során már meglesz. Ekkor az Equilor szerint szünetet tart az MNB, és megvizsgálja, hogy középtávon hogyan hatnak a kamatcsökkentések.
Jöhet az unortodoxia
A mai döntés nagy kérdése, hogy ad-e indikációt az MNB esetleges nem-konvencionális eszközök alkalmazására. Az Equilor szerint egyelőre még kivár a jegybanki menedzsment, de már készülnek a belső tanulmányok, melyek az esetleges jövőbeli nem-konvencionális eszközöket hivatottak alátámasztani.
A társaság szakemberei szerint már a tavasz folyamán előkerülhetnek nem-konvencionális monetáris politikai elemek. Legvalószínűbbnek a brit "funding for lending” típusú programot tartják, melynek keretében a hitelezési aktivitásukat jelentősen növelő bankok olcsóbb jegybanki forrásra tehetnek szert. Ezen kívül felmerülhet egy vállalati hitelezést élénkítő tervezet is, amit leginkább a Magyar Fejlesztési Bankkal való együttműködésben lehet elképzelni. Ennek keretében az állami bank hitelt nyújtana a vállalatoknak, melyeket értékpapírosítva az MNB vásárolna meg a másodlagos piacon - írja az Equilor.
A Kreml szóvivője szerint nem szerepel a közeljövő terveiben a két elnök találkozója. 
