Egy brit blog a Börtöntanulmányok Nemzetközi Központja alapján összegezte, hogy mely uniós tagországokban ül a legtöbb fiatalkorú - azaz 18 év alatti - a börtönökben. Az eredmény lesújtó ránk nézve, ugyanis az összes elítélthez képest Magyarországon van a harmadik legtöbb fiatal lecsukva a 2013-as adatok szerint. Ez nagyjából félszáz fiatalkorút jelent, akik kicsivel kevesebb mint három százalékát teszik ki az elítélteknek.

Fiatalkorú rabok aránya az elítéltek között. Forrás: prisonstudies.org

Előttünk Németország szerepel, ahol a börtönbüntetést kapottak közül három százalék a fiatalkorú, míg a csúcson Görögország van, jóval négy százalék feletti átlaggal.

Hárman egy ágyban

Magyarországon a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának évkönyve szerint kicsivel több, mint 18 ezer fogvatartott ül az ország börtöneiben. Ez a szám 2008 óta folyamatosan nő: akkor még 14 782-en kerültek be, azonban a befogadóképesség azóta nem emelkedett, így 2013-ban 10 férőhelyre 14 elítélt jutott.

A túlzsúfoltság pont a fiatal elítéltekre van a legrosszabb hatással: az Origo egy korábbi cikkében rámutatott arra, hogy a börtönhierarchiában való mozgás egyre nehezebb a létszám gyarapodása miatt, ezért egyre agresszívabban viselkednek fiatalok az érvényesülés érdekében.

2014-ben három fontosabb bővítési projekt indult: Szombathelyen 407 fő, Martonvásár 175 fő, A Budapesti Fegyház pedig további 50 fő befogadására lett alkalmas. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) négymilliárd forintot kapott arra, hogy 2015-ig 1200 új férőhelyet alakítson ki a 143 százalékos kihasználtságon működő intézményeknek, a távlati tervek azonban 7 ezer új férőhelyről szólnak 2018-ig, különös tekintettel az északkeleti régióra, ahol a legnagyobb a zsúfoltság.

Kinek a pénzén?

Az egyik legnagyobb, büntetés-végrehajtást ért kritika az, hogy a fogvatartottakat az adófizetők pénzén látják el. A magyarországi intézmények általában rendelkeznek könyvtárral, sportlétesítményekkel, végezhetők benne különféle foglalkozások, amelyek mind reintegrációs célokat szolgálnak, 2011-től ennek érdekében viszont a teljes foglalkoztatottságot is előírta a parlament az intézeteknek. A rabok az előző évi minimálbér harmadát kapják munkájukért, amelyből lejön tartási költségük, így csökkenthetik az állami kiadásokat. Az ilyen egyszerűsítésre példa, hogy 2014 végére a rabok élelmezését teljesen visszaszervezte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, így rabok főznek raboknak.

Mindenki persze nem jut munkához: csak azokban az intézményekben oldható meg, ahol a termelésre egyáltalán van lehetőség. Vagy a fogvatartó intézményben dolgoznak, ahogy az étkeztetési példa is mutatja, vagy az egyes börtönök mellett létrejött feldolgozóipari egységekben, mint kiszervezett munkaerő.

Csóti András, a BVOP parancsnoka még 2014 végén fogalmazta meg a gazdaságossági célokat: több fórumon is elmondta, hogy a feladat a rabok minél szélesebb bevonása termelési folyamatokba azért, hogy börtönök minél inkább önfenntartóvá váljanak.