Görögország péntek hajnalban ígéretet tett arra, hogy felgyorsítja a neki szánt pénzügyi mentőcsomag feltételének tekintett intézkedések megvalósítását, és az elkövetkező napokban eurózónabeli partnerei elé terjeszti reformelképzeléseinek teljes, részleteket is tartalmazó listáját - közölte Angela Merkel német kancellár.
Megerősítette bejelentését a találkozó után kiadott közös nyilatkozat is. Előzőleg diplomáciai források már beszámoltak arról, hogy közeledtek az álláspontok a hajnalba nyúlt brüsszeli külön egyeztetésen, amelyet az EU-csúcstalálkozó egyes résztvevői a csütörtök esti plenáris tanácskozás után szűkebb körben tartottak a görög hitelválságról.
A megbeszélésen Angela Merkel mellett Francois Hollande francia államfő, Donald Tusk, az EU-országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő testületnek, az Európai Tanácsnak az elnöke, Jean-Claude Juncker, az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének, az Európai Bizottságnak az elnöke, Jeroen Dijsselbloem, a közös fizetőeszközt használó országok pénzügyminisztereiből álló eurócsoport elnöke, valamint Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke igyekezett dűlőre jutni Alekszisz Ciprasz görög kormányfővel.
Merkel hajnalban azt közölte a sajtóval, hogy az euróövezet pénzügyminiszterei hamarosan összeülnek, és áttekintik a görögök reformterveket. A német kancellár azonban nem volt hajlandó határidőt megfogalmazni azzal kapcsolatban, hogy mennyi időn belül kaphatja meg Athén a neki szánt pénzügyi támogatás újabb részletét. Ez - mondta Merkel - a görög reformjavaslatok pozitív értékelésétől függ.
A Ciprasz vezette, Sziriza nevű, radikális baloldali párt azzal az ígérettel nyerte meg az év elején a görögországi parlamenti választásokat, hogy megszabadítja az országot a nemzetközi hitelezők által rákényszerített, súlyos társadalmi következményekkel járó megszorító intézkedésektől. Athén és a hitelezők egyetértésének hiányában azonban Görögország az államcsőd közvetlen peremére sodródott, és széles körben osztott nézet szerint jelentős a veszélye annak, hogy a görögök kénytelenek lesznek távozni az euróövezetből. A hitelezők - alapvetően az EU és a Nemzetközi Valutaalap - csak akkor hajlandóak további pénzügyi támogatást nyújtani, ha a görög kormány kötelezettséget vállal a szükséges reformok véghezvitelére.
Brüsszelben pénzügyi szakértői körökben úgy hírlik, hogy Athénnak április elejéig áll rendelkezésére elég pénz, azt követően jelentős fizetési kötelezettségek válnak időszerűvé, amelyek teljesítéséhez friss forrásokra lenne szükség. Egy nevének mellőzését kérő forrás arról beszélt, hogy az IMF-től pénteken érkezhet egy 350 millió eurós átutalás a görögök számlájára, ezt az információt azonban hivatalosan eddig nem erősítették meg.
Ciprasz a csütörtöki találkozó után azt mondta, a korábbinál derűlátóbb lett, mert minden résztvevő megerősítette, hogy megteszi a tőle telhetőt annak érdekében, hogy segítsen Görögországnak felülemelkedni a pénzügyi nehézségeken. Francois Hollande francia államfő pedig azt hangoztatta, hogy gyorsítani kell a folyamatot, nincs vesztegetnivaló idő.
A találkozóról kiadott közös nyilatkozat szerint az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek csoportja "készen áll arra, hogy összeüljön, amilyen hamar ez csak lehetséges".
2026 első felében a magyar kereskedelmi ingatlanbefektetési volumen elérte a 610 millió eurót. 
